„Megvásároltuk a szabadságunkat” – A Tankcsapda a Mandiner hetilapnak

Interjú: Klementisz Réka; fotók: Muray Gábor

Közel 200 dal, 14 stúdióalbum, 5 könyv, 4 válogatásalbum, 3 koncertlemez, 11 videóanyag és 10-nél több kislemez a Tankcsapda eddigi mérlege, már ami a dokumentáltságot illeti, a turnék, koncertek számát már nehéz lenne becsülni. Ahogyan azt is, a rendszerváltás óta vajon hány iskolai padot firkáltak tele Tankcsapda-szövegekkel a könnyűzene önjelölt kódexmásolói. 

Az első demófelvételek rögzítésekor, 1989 decemberében aligha jósolta volna bárki, hogy három évtizeddel később ez a punknak indult alakulat abban a kultikus Los Angeles-i klubban (Whiskey a Go Go) ünnepli a születésnapját, amelyben egykor olyan legendák zenéltek, mint a Led Zeppelin, a The Doors vagy Janis Joplin.

A jubileumra új album (Lilliput Hollywood), új könyv (Liliput Hollywood – A kendőzetlen igazság) is megjelent, és a Tankcsapda az év végéig turnézik is az ország hat nagyvárosának arénáiban.

„Amikor tizenévesen játszottam otthon a dobozgitárommal, csak a zenélés érdekelt. … Kölyökkoromban úgy képzeltem el, hogy a zenekarozással tömegeket fogok megmozgatni. Nem szégyellem kimondani: arra vágytam, hogy sokan szeressék a zenekart” – vallja meg a Mandiner hetilapnak Lukács Laci.

„A közönségükben az elmúlt harminc évben olyan erős szubkultúra-keveredés történt, hogy az hihetetlen. Értelmiségiek, munkások, fiatalok, középkorúak és idősek mind jelen vannak” – mondja Fejes Tamás dobos.

Sidlovics Gábor gitáros hozzáteszi: „Az első sorban mindig a tizenévesek állnak. Ők a legfogékonyabbak. Aztán az elvált férjek, feleségek. Bennük újra tombol a hiányérzet. Velünk üvöltik ki magukból a világfájdalmukat, és persze jön a törzsközönség”.

Az interjúból kiderül: mi állt a Tankcsapda modellértékű léptékváltása mögött, mit gondolnak a tagok a digitális korról, paradoxon-e a fenntartható rock – és az élet-e a legjobb méreg?

A teljes interjút a csütörtökön, november 21-én megjelent, újságosoknál elérhető hetilapunkban, illetve – lapunkra előfizető olvasóink – az alábbi link alatt olvashatják.

Lukács

Sidi

Fejes