Hőseink

„Felháborodva nézek időnként a kommentfalakra. Sehol sem látni ennyi megkeseredett, sikertelen, irigy, másokra fröcsögő szerencsétlent. Egészen elképesztő, meddig képesek süllyedni egyesek a mások fikázásban. És ezek az egyesek természetesen mindig olyanok, akik messze nem tettek le annyit arra a bizonyos asztalra...

Az én hősöm a divattervező, aki a 84 méter anyagból nagyon becsületes munkával szép kis iparosként szabta a helyesebbnél helyesebb konfekcióholmikat, és csak az utolsó 10 méterből jött ki az a három művészi darab a portugál divattervezőriválisának.

Az én hősöm a kvízmester, aki páratlanul sikeres műsorvezetőként 84 éve hozta a nézettséget, és csak az utolsó 10 évben kényszerítette nyugdíjba a képernyőről a 0rbán!

Az én hősöm a filmrendező, akinek a filmjét az első 84 percben hősies küzdelmek árán ébren tudtuk megnézni, és csak az utolsó 10 percre jött egy kis rövidzárlat..

Az én hősöm a slammer akinek az első 84 sora tökre élvezhető, és a 80. sor környékén még majdnem elhitted, hogy rímel is. Utána inti be, hogy csak vicc volt.

Az én hősöm a párt, ami az első 84 szavazatát hősiesen összegereblyézte valahogy, és csak ezután, a vidéki urnák nyitásakor derült ki, hogy sajnos ma se lesz meg az a rég áhított győzelem.

Az én hősöm a külföldi nagykövetség, aki az első 84 utcában még hősiesen aggódik a melegjogok magyarországi eltiprásán, és csak utána kapja a kijózanító pofont, hogy ott is van még ország, ahol már nincs a feje fölött a troli felsővezetéke.

Az én hősöm a közgazdász, aki humoristaként sem félt kipróbálni magát, és első 84 kabaréja tulajdonképpen döntetlenre mentette volna az állást, de aztán egy R-betűn befelé pattant az egész. Mégis megtapsoltam, mert hősiesen küzdött.

Az én hősöm a macskás fiú, aki 84-szer tudta visszafelé simogatni Erzsicicát, aki csak utána karmolta meg.

Az én hősöm a politikusom, aki csak 84 kilőtt szempár és felvett IMF-hitel után volt kénytelen lemondani, de azóta sem adta fel, és vele vagyok!”