Tessék mondani, Arany János szobrát mikor döntjük le?

2020. június 12. 08:00

Az első tüntető, aki felemelt egy követ, hogy bezúzzon egy kirakatot, a mozdulatával hiteltelenítette az emberjogi mozgalom minden célját.

2020. június 12. 08:00
Constantinovits Milán
Mandiner

Amerika lángokban áll, és a kikényszerített bűntudattól térdepel. Szinte alig van már olyan állam, ahonnan ne érkeznének hírek a menetrendszerű vandalizmussal kísért demonstrációkról. A társadalmi egyenlőséghez vezető út felgyújtott autókkal, kifosztott üzletekkel, terepjáróval hazafurikázott lapostévékkel van kikövezve.

Amerika sok sebből vérzik, ahogy az efféle akcionizmus is. Ősi igazság: erőszakra nem lehet erőszak a válasz. Az első tüntető, aki felemelt egy követ, hogy bezúzzon egy kirakatot, a mozdulatával hiteltelenítette az emberjogi mozgalom minden célját. A pusztítás, fosztogatás és a kritika tabusítása nem szolgálhat semmiféle egyenlőségpárti törekvést,

ez tulajdonképpen a szüzességért szexelés paradoxona.

A földindulás ugyanakkor jóval több az autógyújtogató tettlegességnél: George Floyd tragédiája újra lángra lobbantotta az amerikai campusokon eddigi is parázsló szobordöntögető hevületet, ami gyorsan átterjed Európára is. 

Persze itt sincs új a nap alatt. Ami most Amerika nagyvárosaiban és az angol köztereken folyik, egy évtizedek óta tartó szimbolikus térfoglalás látványos kicsúcsosodása. A píszi nyelvformáló diktatúrája és a túlhajtott LMBTQ-mozgalmak után most a történelem átértelmezése zajlik. Izomból és megkérdőjelezhetetlenül. Érdemes észrevenni, itt rég nem arról van szó, hogy átrendezik a köztereket, erőszakkal távolítanak el bizonyos nemkívánatos szobrokat.

A szellemi tér átrendezése zajlik, a progresszivitás élharcosai saját szélsőséges világnézetük vetítik vissza a múltra,

egy alternatív mitológiát alkotva. Utoljára talán a marxista történelemszemlélet illesztett ilyen kérlelhetetlen sablonokat a mögöttünk hagyott évszázadokra.

A felhorgadó, újfajta érzékenység ugyanezt teszi, átszínezi a múltat: kontextusából, kulturális szövetéből önkényesen kiragadott gesztusok és félmondatok alapján osztja jókra és gonoszakra a történelmet. Csakhogy épp ezáltal válik önmaga szomorú paródiájává is a felbuzdulás: olyan történelmi személyek és szellemi teljesítmények kerülnek máglyára, amelyek végső soron ahhoz járultak hozzá, hogy fejlett világunk szabadságjogai létezhessenek.

Így lesz abszurd módon nemkívánatos a fasizmus ellen harcoló Churchill, mert a brit világuralmi politika megtestesítője, és mert – ne feledjük – fehér volt. Így kerül indexre a „rabszolgaságot eufemizáló” Elfújta a szél (aminek első filmváltozata repítette az Oscar-díjig Hattie McDaniel afroamerikai színésznőt, ahogy arra Nyáry Krisztián emlékeztetett), és így akarják eltüntetni Thomas Jefferson szobrát, aki rabszolgatartó nagybirtokos famíliába született, de egyébként,

úgy mellékesen maga is hozzájárult a rabszolgaság eltörléséhez.

Talán ennél is meghökkentőbbek az angliai Poole városkájából szállingózó hírek: a cserkészet alapítójának, Lord Baden-Powellnek a szobrát távolítják el biztonsági okokból, ugyanis az angol tábornok a fejére a rasszizmus vádját olvasták. A mozgalmat kevéssé ismerőknek: a cserkészek által csak Bi-Pinek becézett alapító a világ legnagyobb ifjúsági mozgalmát hozta létre, ami nemre, bőrszínre, nemzetre, vallásra és világnézetre való tekintet nélkül biztosít egyedülálló lehetőséget minden fiatalnak. Az ő érdeme, hogy a cserkészcsapatokban a társadalmi korlátok világszerte elmosódhatnak, és hogy egy férfiközpontú korszakban a lányok is lehetőséget kaptak a cserkésztevékenységre.

Ha azt gondoljuk, hogy az értékek totális felforgatása csak a jóléti Nyugaton zajlik, vessünk fentebb egy rövid pillantást egy hazai szélsőbaloldali portál bejegyzéseire: az AntifaInfo Budapest megfellebbezhetetlen logikával vezeti le a fosztogatások jogosságát. Ha nincs magántulajdon, nincs kapitalizmus, nincs környezetszennyezés, ergo a boltok kifosztása szükségszerű. Pofonegyszerűen hangzik, nem? Ezen talán most nevetünk, de kíváncsi vagyok, hogy a nyugati tendenciákra oly fogékony haladó gondolkodásúak

mikor jelennek meg egy buldózerrel Arany János tetszőlegesen választott szobránál.

Tudják, ő volt az fickó, aki a hagyományos női szerepfelfogással büntette az örökkön mosni kényszerülő Ágnes asszonyt, leplezetlen xenofóbiával viszonyult a Szondit legyőző Alihoz, és egyébként a Híd-avatásban a zöld gondolkodás jegyében egyetlen bicikliutat sem álmodott a Margit-hídra...

Összesen 140 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Welszibard
2020. június 13. 12:40
A Téli Palota ostromakor (amit a bolsevik Trockij vezényelt, mert Lenin csak később érkezett) a felheccelt tömeg tört, zúzott a műkincsekkel teli palotában (ahol a polgári demokratikus Kerenszkijék voltak útjukban) és első dolga volt a pincékben lévő pezsgőtartalék kifosztása, amiből a sárga földig leitták magukat.
mustarharmas
2020. június 13. 10:53
Remélem, a hazai szélsőséges antifáinkat figyeli az elhárítás.
Zsusztina
2020. június 13. 07:24
Majd ha nálunk is több migró lesz mint +bennszülött+.
Palika1955
2020. június 13. 01:17
"Amerika lángokban áll, és a kikényszerített bűntudattól térdepel. Szinte alig van már olyan állam, ahonnan ne érkeznének hírek a menetrendszerű vandalizmussal kísért demonstrációkról." Nem illik hazudozni és pánikot kelteni. Itt Connecticutben egyetlen tüzet nem látunk, felgyújtott autót sem. Térdepelő idiótákat meg pláne nem. Miért kellene bárkinek egy rohadék (bajjer után szabadon) nigger előtt letérdelnie?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!