Látva Románia, Bulgária, Szlovénia és Horvátország borkultúrájának előrehaladottságát, nem is kérdés bennem, hogy Magyarország az utolsó utáni pillanatban van.
„Ott voltam Csopakon, amikor ezt a négy stratégiát a főként borászokból álló publikum előtt felvázoltad. Ha jól értettem, a deduktív érvelés lényege az volt, hogy mivel Magyarország nem tud volument előállítani, kár lenne afféle ár/érték arányú stratégiát és kommunikációt folytatnia, amilyet például Argentína végez a malbec, vagy Chile képvisel a bor kapcsán. A »magyar borra« épített stratégia tehát tévút, pontosabb megfogalmazásra van szükség?
Magyarországnak egyértelműen prémiumalapú kommunikációt kell folytatnia. De hangsúlyozom: kifelé, a külpiacok irányába! Mennyiségi, ár/érték-alapú üzenetet oda hiába küldenénk. Ha fel is tudnánk vele kelteni a keresleti oldal figyelmét, az igényét lehetetlen lenne kiszolgálnunk. A modell alapján rögtön látható, hogy ha nem mennyiségi kommunikációt folytatunk, akkor bizonyos desztinációknak ki kell esniük. Egy a modellem végkövetkeztetése alapján megalkotott export-stratégia a „mennyiségi országokat” ignorálja. A prémium kommunikáció minden ízében prémium kell, hogy legyen! Ha azt mondom, a tokaji furmint, és a belőle készült száraz bor egy prémium termék, nem mondhatom egyúttal azt is, hogy az van annyira jó, mint a burgundiai fehérbor, mint egy nagy chardonnay, csak épp feleannyiba, mi több, harmadannyiba kerül. Ez már átcsúszás lenne az ár/értékalapú kommunikációba, amely számunkra exportstratégiai értelemben hosszú távon valóban tévút lenne.
A belföldi kommunikáció és stratégia terén viszont már más a helyzet. A magyar emberek és a turisták felé már nem feltétlenül kell ultraprémium üzeneteket gyártanunk. Jó példa erre a BalatonBor – jó minőségű alapanyagból a hétköznapok egyszerű, élvezetes bora. Ez egy mennyiségi-termőhelyi kommunikáció. A bor alapja az olaszrizling, de a hangsúly nem ezen van, hanem a régión, és ez így van jól. (...)
Nem gondolod, hogy ezzel a néhány szakmai évvel a hátad mögött, valamint markáns véleményeiddel idejekorán ellenségeket szerzel majd magadnak? Húsz-egynéhány éve van újkori magyar borkultúra, ez idő alatt elég sokat fejlődtünk, te mégis nagyobb ütemű haladást sürgetsz a mostaninál.
Sok időt töltök külföldön olyan szakértők társaságában, ahol rendre asztalra kerülnek a világ mindenféle borai. Megdöbbentően nagymérvű fejlődés tapasztalható egy-egy feltörekvő ország kapcsán. Említhetném példaként Romániát, Bulgáriát, de Szlovéniát és Horvátországot is. Azért fogalmazok meg minden fórumon markáns véleményt, mert látva ezeknek a nemzeteknek az előrehaladottságát, nem is kérdés bennem, hogy Magyarország az utolsó utáni pillanatban van. Az elmúlt harminc évben annyit fejlődött sok, a borvilágban újnak számító ország, mint korábban a tradicionális bornemzetek – Franciaország, Olaszország stb. – több száz év alatt. A fejlődés ütemét látva határozottan úgy gondolom, hogy az elkövetkező tíz évben sokkal többet lehet majd fejlődni, mint az elmúlt harminc év alatt. Ezt kell megértenünk. És azt szoktam mondani: érted haragszom, nem ellened.
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
Nemcsak rengeteg színésszel és rendezővel dolgozott együtt, de akár videójátékos legendákat is teremtett a hangjával, avagy egy filmes veteránnal interjúztunk a prágai Comic-Conon.
Leginkább úgy ismerhetjük, mint Bobby Ewing, a Dallasból, de az Egyről a kettőre sztárja is volt, sőt ő egy ember az Atlantiszról. Interjú a Comic-Conról.
Szeretnénk olyan emberekkel képviseltetni magunkat, akik egy látleletet adnak erről az országról. Interjú.
Egyre félelmetesebb jelenségek zajlanak a tengerentúlon.
