„Klímabűnözőket” keresve, szenzoros műholdakkal figyelnék meg a Földet

Az Egyesült Nemzetek 2021. évi klímaváltozási konferenciája, közismertebb nevén a COP26 idén a skóciai Glasgowban került megrendezésre október 31 és november 13 között. A klímacsúcs hatalmas médiafigyelmet kapott, hiszen a találkozón a klímaváltozás legsürgetőbb kérdéseire keresték a megoldást a szakemberek, emellett azonban számos kritika is érte a rendezvényt.

Az egybegyűltek leginkább magánrepülőgépek és szuperjachtok tulajdonosai voltak, akiket látszólag foglalkoztat a környezetvédelem, gyakorlatilag a személyes luxusról már nem szívesen mondanának le a nagyobb jó érdekében. A találkozóra több mint 400 magánrepülővel érkeztek a résztvevők, mely becslések szerint összesen 13.000 tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményezett.

Az esemény egyik szószólója Al Gore, amerikai politikus, üzletember és Nobel-békedíjas környezetvédelmi aktivista volt, aki a szén-dioxid kibocsátás visszaszorításával kapcsolatosan ismertette megoldási javaslatát. Véleménye szerint úgy lehetne a legjobban visszaszorítani a CO2-emissziót, hogy mesterséges intelligenciájú, szenzoros műholdakkal megfigyelik a Földet, bemérik a legtöbb károsanyag-kibocsátású helyszínt és közvetlenül kiiktatják a „bűnösöket”.

Al Gore kijelentette az MSNBC-nek adott interjújában, hogy a technológia mögé már fel is sorakozott az úgynevezett Climate TRACE koalíció, akik 300 műholddal, több mint 11.000 földi, légi és vízi érzékelővel, és a mesterséges intelligencia felhasználásával folyamatos megfigyelés alatt tartaná a Földet. A megfigyelések alapján pedig infravörös térképen megállapítható lenne, hogy pontosan honnan származnak az üvegházhatást okozó gázok.

Az interjú során Andrea Mitchell, műsorvezető felvetett egy jogos kérdést Al Gorenak, mégpedig, hogy mi fog történni a „klímabűnözőkkel”?

– hangzott a válasz.

Az elit nem aludhat nyugodt lelkiismerettel

Az Európai Környezetpolitikai Intézet (IEEP) és a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet (SEI) új kutatása szerint 2030-ra az emberiség leggazdagabb 1 százalékának szénlábnyoma 30-szor nagyobb lesz, mint az elvárt határérték, ugyanis a Párizsi Megállapodás legambiciózusabb céljai szerint is maximum 1,5 °C-ot érhetne el a globális felmelegedés a század végére. A jelentés megjegyzi, hogy amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, 2030-ban a világ szén-dioxid-kibocsátásának 16 százaléka a társadalom leggazdagabb 1 százalékától fog származni.

Nafkote Dabi, az Oxfam klímapolitikai vezetője hozzátette, hogy akár egyetlen milliárdos űrrepülése generálhat annyi károsanyag-kibocsátást, amennyit a Föld legszegényebb egymilliárd embere összesen nem generál egész élete alatt.

– mondta Dabi.
 

A cikk szerzője Blősz Dalma

(Borítókép: Summit News)