Itt nézheti meg, milyen hatással vannak az agyunkra a művészeti alkotások (VIDEÓ)

Hamarosan olyan fejre helyezhető készülékek kerülnek ki az Egyesült Királyság múzeumaiba és galériáiba, amelyek azt mérik, hogy a művészeti alkotások milyen hatást gyakorolnak az emberi agyhullámokra. Az eszközöket egy monitorhoz csatlakoztatják, így lehetővé válik majd az agyhullámok 3D-s, valós idejű megjelenítése a képernyőn.

„A művészeti tárlatok és események nem passzív élmények”

A speciális eszköz négy érzékelőt tartalmaz, és a homlokra helyezve folyamatosan méri az agy elektromágneses aktivitását. Ezeket az adatokat egy szoftver dolgozza fel, amely valós időben kimutatja, hogy egy festmény vagy műtárgy megtekintése közben mi játszódik le bent a fejünkben. Mindezt egy monitoron is nyomon követhetjük, 3D-ben.

A lapnak nyilatkozó fejlesztők elárulták, hogy  ezzel a technológiai újdonsággal azt szeretnék bemutatni, hogy a művészeti tárlatok és események „nem passzív élmények”. „Mikor elmegyünk egy múzeumba, és nézelődni kezdünk a kiállított tárgyak között, azok felismerése és feldolgozása az agyunk számára kihívást jelent. 

– hangzott el az összeállításban. Mint hozzátették: a felvételeken az is nyomon követhető, ahogy az agyunk feldolgozza egy, a szemünk elé táruló festmény valamennyi részletét. „Ahogy egyre inkább összeáll a kép, úgy lesznek egyre vastagabbak az agyhullámainkat megjelenítő szalagok” – mondták el a BBC-nek.

A videóból az is kiderült, hogy nemcsak a mentalitásunktól függ, hogy miként reagálunk a különböző alkotásokra. A figyelemzavarral és/vagy hiperaktivitással élők például másképp reagálnak egy festményre vagy szoborra. „Sokkal több időbe kerül nekik feldolgozni a látványt, mint egy zavarok nélkül élőnek” – jegyezte meg a szakértő.

A művészet alaposan megmozgatja az elmét

Ahmad Beyh, a Rutgers Egyetem idegkutatója a Sky News-nak azt nyilatkozta, 

bár szerinte további kutatásokra van még szükség. „A jutalom és az élvezet központja ugyanott található az agyban, mint ahol a művészeti értékekből érkező ingereket is feldolgozza. Ráadásul történetesen ez a terület a depresszió kezelésnek célpontja is” – mondta el a kutató.

„Úgy tűnik, tehát, hogy a művészet igenis foglalkoztatja az agyat, különösen, 

 – magyarázta Ahmad Beyh.

A különleges technikát bemutató felvételt alább tekintheti meg:

Magyarországon is teret kér magának a művészetterápia

Nemrég a Magyar Nemzet is közölt egy hosszabb riportot arról, hogy 

Mint írták, „a műalkotások egészségre gyakorolt hatása egyértelmű, hiszen a kreativitás a mentális egészség jele, a művészeti terápia hatása tehát egyszerre több területen segítheti az embert. Akkor tudunk valóban szabadon alkotni ugyanis, ha jól érezzük magunkat a bőrünkben. A depresszió, a szorongás oldása kulcsfontosságú a 21. századi, mindig rohanó embernek”.

Ebben lehetnek segítségünkre a különböző művészetterápiás foglalkozások. Az Egyesült Államokban a művészetterápia egyetemi szintű oktatása már több évtizedes múltra tekint vissza. Magyarországon pedig többek között a Wesley János Lelkészképző Főiskolán végezhető el a komplex művészetiterapeuta-képzés. Valamint a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán is elérhető e specifikus tanulási lehetőség Antalfai Márta klinikai szakpszichológus, művészet- és mesepszichoterapeuta vezetésével. Továbbá a Pécsi Tudományegyetemen is szerezhetünk művészetterápával kapcsolatos végzettséget.

Mindezek mellett találkozhatunk zeneterapeuta-képzéssel, hangterápiával is. A meseterápia iránt érdeklődőknek pedig érdemes Boldizsár Ildikó vagy Kádár Annamária műveiben elmélyülni. De aki szeretne, táncterápián is részt vehet – írta a lap.

***

***

Nyitókép: Képernyőfotó