Továbbra is tabutéma a bevándorlók bűnözése Svédországban

Malmöben az elmúlt évben közel negyven bombatámadásra, illetve ötven lövöldözésre került sor, amelyben többen meghaltak. A város lakói szerint a külvárosi robbantások és lövöldözések mára általánossá váltak a svéd nagyvárosban. Országosan, más városokat is nézve közel száz robbantásra került sor Svédországban a tavalyi évben. 

A schengeni vívmányok is veszélybe kerültek

Dánia 2019 novemberében hat hónapra visszaállította az ellenőrzést a svéd határon, arra hivatkozva, hogy az utóbbi hónapokban egyre több erőszakos incidensre került sor Koppenhágában, amelyeket a dán hatóságok feltételezése szerint Malmöből átkelő svédországi bűnbandák hajtottak végre. Ilyen lépésre 1950 óta nem volt példa. 

A dán hatóságok feltételezése szerint 2019 augusztusában két svédországi elkövető hajtott végre robbantást a dán adóhatóságnál, míg júniusban a koppenhágai külvárosban két személy halt meg egy lövöldözésben, amelyre a dán hatóságok szerint svédországi illetőségű bűnbandák közötti leszámolás keretében került sor. 

Civil áldozatokat is követeltek a támadások

Az incidensek ugyanakkor nem most kezdődtek, az erőszakos cselekmények már 2016 óta tartják rettegésben több svéd nagyváros lakóit. 

Tavaly novemberben például egy – a hatóságok számára jól ismert - 15 éves fiú halt meg, míg egy másik súlyosan megsérült egy leszámolásban Malmö külvárosában. Ezzel párhuzamos robbantásra is sor került a városban.  

Ugyan az eddigi áldozatok nagy része a bűnbandák tagjai közül került ki, nem ritka, hogy ártatlan állampolgárok is áldozatul esnek. Tavaly augusztusban például egy 31 éves nőt kezében a kisbabájával lőtték le, 2018 júniusában pedig három fiatal férfi halt meg egy fegyveres leszámolás során származó eltévedt lövésektől. 

A nyugat-európai sajtó hallgat a kérdésben

Különösen furcsa ezek után, hogy szinte alig lehet hallani és olvasni ezekről az erőszakos incidensekről a nyugat-európai sajtóban. Felmerül a kérdés, hogy vajon az elhallgatással mit próbálnak leplezni a hatóságok, illetve a média? 

A hivatalos álláspont szerint külvárosi bűnbandák felelősek a bűncselekményekért, de pontos adatokat nem közölnek az elkövetők hátteréről. Többen úgy vélekednek, hogy jellemzően migrációs hátterű elkövetők állnak a bűncselekmények mögött. A svéd hatóságok az ilyen feltételezésekről nem hajlandóak nyilatkozni, kifejezetten megtagadják, hogy az elkövetők etnikai hátteréről információt adjanak ki.

Annyi bizonyos, hogy 2015 óta Svédország fogadta be lakosságához arányosan a legtöbb bevándorlót, és az is, hogy az erőszakos incidensek megszaporodása ezt a folyamatot követően volt megfigyelhető.

Az európai baloldal nem nevezi nevén a kérdést

A téma plenáris napirendre tűzését az európai baloldal (főként az Európai Szocialisták és Demokraták képviselőcsoport, az S&D) megpróbálta megakadályozni. A keddi plenáris ülés leszavazta, hogy a napirendi pont címébe bekerüljön a malmöi és koppenhágai incidensekre történő utalás. E helyett a szervezett bűnözésről mint általános jelenségről értekeztek, konkrétumok nélkül.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában rámutatott, hogy megdöbbentő, milyen mértékű elhallgatás övezi a témát a teljes nyugat-európai sajtóban. Kitért arra is, hogy példátlan az európai baloldal hétről-hétre tanúsított kétszínűsége, amely a fenti, európai állampolgárok biztonságát közvetlenül érintő ügyet megpróbálja levetetni a napirendről, míg a magyar és lengyel jogállamiság kérdését akár hetente szívesen megvitatná. A képviselő szerint az igazi jogállamisági probléma ott van, ahol az állam nem képes vagy hajlandó fellépni az állampolgárainak védelme érdekében, illetve, ahol a sajtó elhallgatja, hogy kik a durva bűncselekmények elkövetői.