Óriási fordulat: Dobrev Klára hadat üzent a grönlandi jegesmedvéknek

2023. március 14. 11:04

A DK épp csak elkezdett hangolódni március 15-ére, de Klárának máris sikerült tökéletesen összefoglalnia a párt minden önbecsüléstől mentes múlt- és jövőképét. Köszönjük.

2023. március 14. 11:04
null
Francesca Rivafinoli
Francesca Rivafinoli

Üzenjünk közösen a hatalomnak, hogy nem mondunk le az ezeréves álmunkról, hogy mi is úgy akarunk élni, mint más európaiak” – hív minket Dobrev Klára a DK március 15-i rendezvényére, nyomatékképpen hozzátéve: „elődeink éltek és haltak ezért”.

A felhívás hallatán először is hálát adhatunk: számítások szerint 1946-ban az egy főre jutó magyar GDP az osztrák bruttó hazai termék 88 százalékát tette ki, míg 1990-ben 38,2 százalékát – képzelhetjük, hol tartottunk volna a rendszerváltás idején, ha elődeik még csak nem is éltek-haltak volna azért, hogy nyugati életszínvonalnak örvendhessünk.

A kulákleszármazottak külön is köszönik a több évtizedes törődést; pedig közéjük is lövethettek volna.

Másfelől el kell ismerni, frappáns a megfogalmazás: nehéz lett volna tömörebben összefoglalni a DK minden önbecsüléstől mentes múlt- és jövőképét.

Aki hétvégén is korán ébred, hallhatta vasárnap reggel a rádióban a (zömében egyházi) roma szakkollégiumok néhány diákját. Szüleik a nyolcadik osztályig jutottak, édesanyjuk egyedül nevelte őket – ők pedig épp gyógypedagógusnak, közösségszervezőnek vagy épp közgazdásznak tanulnak, egyikük bátyja immár diplomás programtervező informatikus. A kérdésre, hogy nem volt-e nehéz azzal a háttérrel idáig eljutni, az egyik derék roma fiatal a legnagyobb természetességgel kijelenti:

csak akarni kell.

Ezzel szemben érkezik a messzemenően privilegizált Apró-unoka a maga üzenetével: ha mi, ezeréves lúzerek úgy akarunk élni, mint „más európaiak”, akiknek élete Molenbeektől Thrákiáig csupa játék és mese, akkor megfeszítve kell álmodnunk tovább, időnként jól odamondva egyet „a hatalomnak”, és akkor egyszer majd tényleg jobb lesz nekünk, becsszó.

Amióta Dobrev Klára legelőször elújságolta, hogy már szinte érkezik is az európai minimálnyugdíj, körülbelül 200-230 roma szakkollégista szerzett egészen konkrétan diplomát – de aki szerint hatékonyabb és európaibb megoldás a sült galambot várni, az persze nyugodtan álmodjon tovább.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, egyáltalán

kik is azok a „más európaiak”, akiknek életéről oly rendületlenül álmodunk.

Mert nyilvánvalóan a „más európaiak” közé kell sorolnunk például az Észak-Égei-szigetek lakosságát, akik 2010-ben még bő másfélszer jobban éltek, mint az Észak-Alföld régió lakói, 2021-re viszont GDP-jük csökkent, míg az Alföldé megugrott, így mára már mögöttünk kullognak, az elmúlt nyolc évben megnyert migránstömegekkel a hátukon.

Pest régió ma már Szicília és Andalúzia között helyezkedik el jólétileg, a Kanári-szigetekkel azonos súlycsoportban – vagy ne ezekkel a „lusta” déli népekkel hasonlítsuk össze magunkat, hanem a szorgos germánokkal, a fegyelmezett északi protestánsokkal? Csak ugye akkor nem álmodozni kellene, sem pedig a „hatalomnak” üzengetni és a dobrevi messiást várni, hanem a roma szakkollégistákhoz hasonlóan tanulni és dolgozni. Már csak azért is, mert a kormány által állítólag megvetett

Budapest az Eurostat szerint gazdaságilag mára megelőzi Antwerpen tartományt, Salzburgot, Hága-Rotterdam környékét, sőt, még Bécset is

– elég önsorsrontó az, aki egy ilyen régió lakójaként az ezeréves vélt elmaradottságán kesereg. A portugálok három földrész erőforrásaival gazdálkodhattak évszázadokon át, a világháborút is megúszták, ehhez képest Lisszabonban az egy főre jutó, vásárlóerő-paritás alapján számított GDP ma nem éri el a budapesti 62 százalékát (megjegyzendő, hogy 2010-ben még 81 százalékon álltak, csak azóta Budapest kilőtt, Lisszabon pedig lényegében egy helyben toporgott).

Tény, hogy a kelet-magyarországi régiók még mindig lemaradásban vannak és kevés görög, bolgár, román, szlovák, lengyel, illetve horvát régiót utasítanak maguk mögé – a roma szakkollégiumok viszont zömében pont arrafelé segítik azokat, akik akarnak is, nem csak álmodnak. Mint ahogy a debreceni akkumulátorgyár is pont azon a vidéken létesül – lehet ellene tiltakozni, csak sajnos egy régió gazdaságát egyelőre egy gyárral jobban fel lehet pörgetni, mint álmodozással és a hatalomnak való üres üzengetéssel.

Apropó akkumulátor. Amikor Dobrev Klára harciasan kijelenti, hogy mi is úgy akarunk élni, mint más európaiak, azzal lényegében hadat üzen az alpesi gleccsereknek és a grönlandi jegesmedvéknek. Tény ugyanis, hogy

a magyar ember energiafogyasztása szűk fele egy átlag belgáénak vagy luxemburgiénak

– azaz ha abból indulunk ki, hogy az éghajlat védelme az energiatakarékosságnál kezdődik, akkor inkább azon kéne igyekezni, hogy nyugati barátaink hasonuljanak a mi életmódunkhoz, nem pedig fordítva.

Ami konkrétan a fosszilis tüzelőanyagokat illeti, 2021-ben egy magyar átlagosan 22 608 kWh szenet, olajat és gázt fogyasztott el; a német átlag 32 ezer, a belga pedig 48 ezer kWh volt. A dúsgazdag luxemburgi meg sem állt az 58 533 kilowattóráig. Amíg nem teszik kötelezővé, addig felőlem lehet ez az életmód és úgy általában a jóléti túlfogyasztás a DK célja, csak akkor nyugtázzuk, hogy a balos pártnak klímagyilkos hajlamai vannak.

Apropó gyilkos. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2020-ban Franciaországban és Romániában százezer lakosra 1,3 szándékos emberölés jutott, Belgiumban és Svédországban 1,20, Magyarországon 0,79. Önmagában ez persze nem sokat jelent, hiszen akár egyetlen ámokfutás is ronthatja a statisztikát, csakhogy más bűncselekményeket mellé helyezve meglehetősen egyértelmű mintázat látszik kirajzolódni. A százezer polgárra jutó lopások száma Svédországban 3012, Belgiumban 1352, Franciaországban 1010, Magyarországon 516. Rablásból Belgiumban százezer lakosra 102 jutott, Svédországban 85, Németországban 40,7, Franciaországban 31,5, Magyarországon 6,2.

Hasonló a helyzet a nemi erőszakkal

– lehet arra fogni a dolgot, hogy nálunk biztos sokkal-sokkal magasabb a látencia, de mielőtt bárki azt kérné az aranyhaltól, hogy varázsoljon nekünk olyan életet, amilyen „más európaiaknak” van, azért tegye hozzá, legyen szíves, hogy a közbiztonságunk maradhat, köszönjük.

Az viszont kétségtelen, hogy a születéskor várható élettartam tekintetében nem ártana felzárkózni „más európaiakhoz”. 1950 körül még a világon a harmincadik leghosszabb ideig éltek a magyarok, innen sikerült a rendszerváltás időszakáig leküzdeni minket a 95. helyre.

Dobrev Klára első körben megfejthetné nekünk, miért is alakult így.

 

Nyitókép:MTI/Mohai Balázs 

***

 

Összesen 213 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Spontán
2023. március 15. 10:22
DK = Dehogy Kell , meg ez az önkritika nélküli ribanc, a gazember férjével.
chief Bromden
2023. március 15. 09:11
-Mit vet a paraszt? -Nagy árnyékot. Ma dupla árnyék lenne, ha sütne a nap.
balbako_
2023. március 15. 08:42
Egy súlycsoportban vannak.
amca
2023. március 15. 08:24
Dobrev nevű Korhadt prost. A butthaságodnál csak az ostobaságod nagyobb, Meg a Kúr Csány Hányé. Csak említem Komcsi ősöd Konc. Táborait. Árkus Borza Borsós-Nagymihály Ebes Elek Elep Kócs L Kormó Kónya Lenin t. Tedej László Recsk, meg még vagy 100Konc.Tábor.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!