A kert Isten szeretetét tükrözi – Folly Réka a Mandinernek

2021. október 27. 13:46

Az Istent szerető embernek minden a javára válik – vallja a Folly Arborétum és Borászat tulajdonosa, aki orvosi hivatását hagyta el, hogy ősei értékteremtő munkáját folytassa. Interjúnk.

2021. október 27. 13:46
null

Valahovits Szilvia interjúja a Mandiner hetilapban.

A városi létből kilépve, különösen ősszel, végtelen nyugalom fogad itt minket. A nagyszülei miért választották ezt a birtokot a család otthonának? 
Nagyapámék életben maradásának a záloga volt a birtok, hiszen ide száműzték őket. Édesapám itt nőtt fel, látva családja küzdelmeit, ő volt az, aki kitartó munkával visszaszerezte az államosított területeket. A dédapám 1905-ben ültette a későbbi arborétum első növényeit. Ebben az időszakban szó sem volt még arborétumról, „csak” egy kiemelkedően jó fekvésű szőlőbirtokról, amelynek a területén különleges fenyők nőnek. Édesapám munkájának köszönhetően vált arborétummá, mert értéket látott nagyapja hóbortjában. A most látható arborétum képe száztizenhat év alatt, négy generáción keresztül alakult olyanná, amilyennek most ismerjük. 

A családja kezdetektől megnyitotta a kertet a látogatók előtt? 
Nem. Dédnagypapa saját kedvtelésének hódolt. Nagyapám a hazug kommunista rendszerrel szemben fejezte ki így az ellenállását, biztatta édesapámat, hogy lesz még ez a föld a miénk. Édesapám pedig visszavásárolta a földeket, és ő volt, aki megnyitotta a nagyközönség előtt, körbekerítette, sétautakat épített, faiskolát alapított, és alapjában véve arborétumban gondolkodott a kezdetektől. 

Fel tudja idézni a legszebb gyermekkori emlékét, ami az arborétumhoz köti? 
Mézes kenyér az öreg ház lépcsőjén. Úgy kente meg a nagyi, hogy előre összekeverte a vajat a mézzel. Ő tanított meg römizni a kis kerek kártyaasztalnál. Őt láttam rétestésztát nyújtani az ebédlő oroszlánlábas nagy asztalán.

Fotó: Mátrai Dávid
Fotó: Mátrai Dávid

Nyilvánvaló volt, hogy átveszi majd a szüleitől a birtokot?
Soha nem szerepelt a terveim között. Általános orvosként végeztem először, a diploma után mentem férjhez, és a következő évben, első gyermekem születésekor kezdtem a fogorvosi karra járni, amelynek elvégzése után fogorvosként helyezkedtem el. Maxillofaciális sebész (arc-, állcsont- és szájsebész – a szerk.) szerettem volna lenni; akkor két orvosi diplomához kötötték ennek a szakvizsgának a megszerzését. Miután Budapestről Badacsonyba költöztünk, nyilvánvalóvá vált, hogy innen ez nem lehetséges, hiszen klinikán kellett volna dolgozni. Azért továbbra is dolgoztam fogorvosként még néhány évet, amíg az arborétummal kapcsolatos teendők engedték.

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!