Az emberek joggal érzik becsapva magukat – francia alkotmányjogász a Mandinernek
2024. április 25. 00:04
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
2024. április 25. 00:04
19 p
3
0
6
Mentés
Nyitókép: MCC
Mit emelt ki a konferencia vezérszónokaként? Az európai országok elvesztették a jövőjük feletti ellenőrzést, átengedték egy technokrata rendszernek. Ahogy a francia Alkotmánytanács fogalmaz: a „nemzeti szuverenitás gyakorlásának alapvető feltételeit” veszítjük el. Ezért jogi kérdés tehát, hogyan nyerhetjük vissza sorsunk alakítását és politikai önrendelkezési képességünket.
Milyen okok vezettek a kontroll elvesztéséhez? Európa eredeti mottója az „egység a sokféleségben”. Ám az intézmények működése és az általuk elfogadott ideológia eltér ettől. Az integráció olyan központosítás irányába halad, amely a nemzeti szuverenitás kiüresedésével jár. Annak a bírósági dogmának a feltétlen szolgálatába szegődik, amely az uniós jog elsőbbségét, autonómiáját és egységes alkalmazását hirdette meg. Az Európai Unió tehát a posztdemokratikus birodalmi szupranacionalitás felé tart. Ennek fokozatos kiépítése pedig odáig vezetett, hogy ma már egyre kevésbé tolerálják a nemzeti identitások sokféleségét. Úgy gondolom, hogy ez kódolva volt a kezdeti időszakban is. Nem szabad idealizálnunk az integráció alapító atyáinak elképzeléseit. Tévedtek, amikor úgy gondolták, a nemzetállamok általában felelősek a háborúk kirobbanásáért, és ezért egyfajta kényszerzubbonyt kell rájuk aggatni. Franciaországban a szupranacionalitás nagy ellensége, Charles de Gaulle lerántotta a leplet erről a tévedésről. Az „üres székek politikája” pedig megágyazott a híres 1966-os luxemburgi kompromisszumnak, amely egyhangú döntéshozatalt követelt meg akkor, amikor egy vagy több tagállam alapvető érdekei forogtak kockán. Negyven évvel később, 2005-ben az alkotmányos szerződéstervezetről rendezett népszavazás megmutatta, a franciák továbbra is ragaszkodnak nemzetállamukhoz. Az akkori kormányok mégis úgy döntöttek, hogy figyelmen kívül hagyják a lakosság véleményét, és ratifikálták a lisszaboni szerződést. Ezáltal létrejött a ma hatályos birodalmi rendszer, amely csapdát állít a nemzeti szuverenitásnak és identitásnak.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta, szerinte három oka van, amiért felelőtlenség lenne katonákat küldeni Ukrajnába: sokan meghalnának, nem segítene és még a feszültséget is növelné.
Az extrém időjárási viszonyok miatt 2023-ban globálisan 10 százalékkal, 237,3 millió hektoliterre esett vissza a bortermelés. Több borásznemzet számára ez az év különösen kedvezőtlennek bizonyult, Franciaország kivételével, ahol a termelők 4 százalékos növekedést értek el. Spanyolország és Olaszország különösen megérezte az időjárás szélsőségeit, illetve a globális borfogyasztás is csökkenést mutatott.
Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron.
„Ami most Magyar Péter körül zajlik, ugyanaz történt Vonáékkal, Jakab Péterrel, a Momentummal vagy Gyurcsányékkal” – mutatott rá a Fidesz–KDNP EP-listavezetője.
Az a baj a joggal, hogy le lehet vele vírni azt is, meg az ellenkezőjét is. A jogállammal meg az a baj, hogy a humánum és igazság helyett a jogot és a jogszolgáltatást veszi csak alapnak.
Az hogy az ilyen trükk demokratikus volna, már maga a vicckategória.