Megint aggódhatunk az ónos eső miatt – de pontosan mi is az? Szakértőt kérdeztünk!

Ahogy arról beszámoltunk, ónos eső veszélye miatt keddre másodfokú (narancs) figyelmeztetést adott ki Fejér, Pest és Veszprém vármegye területére a HungaroMet Nonprofit Zrt. A többi vármegyére – Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével – pedig elsőfokú figyelmeztetés van érvényben gyenge ónos eső veszélye miatt.

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott veszélyjelzésükben azt írták, éjfél körül egy front csapadékzónája érkezik, amely északnyugat felől halad délkelet felé. A csapadékzónából kedd kora délelőttig az északkeleti vármegyék kivételével nagy területen várható ónos eső, amelynek mennyisége döntően 1 milliméter alatt lesz, de Fejér, Pest és Veszprém vármegyében vastagabb jégpáncél is képződhet.

A legfrissebb hírek szerint azonban folyamatosan vonja vissza az ónos eső veszélye miatt kiadott riasztásokat a meteorológiai szolgálat, és a korábbi másodfokú figyelmeztetéseket elsőfokúra mérsékelte.

Németh Lajos meteorológus szerint egyelőre úgy tűnik, az ónos esővel kapcsolatos híreknek nagyobb volt füstje, mint a lángja.

De mi is az az ónos eső?

Lapunk megkereste Németh Lajos meteorológust, hogy magyarázza el olvasóinknak, pontosan hogyan keletkezik ez a jelenség. A meteorológus elárulja: az ónos esőnek két fajtáját ismerjük. De a jelenség lényege az, hogy míg a talaj közelében hideg, fagyos levegő van – tehát fagypont alatti hőmérséklet –, addig a magasban pedig enyhe levegő. „Az enyhe azt jelenti, hogy enyhébb nedves levegő, tehát van egy olyan rétege a fölöttünk lévő levegőnek, ahol pozitív a hőmérséklet. Így a magasból érkező csapadék – ami hókristályokból és jégkristályokból áll – lefelé esve átjön ezen a pozitív tartományon, és cseppfolyóssá válik, majd leérkezve azonnal megfagy. Abból pedig, hogy mi játszódik le a magasban, mi semmit nem tudunk itt a talaj közelében” – magyarázza leegyszerűsítve lapunknak Németh Lajos a folyamatokat.

Összegezve tehát: a fagypont alatti hőmérsékletű, magasban lévő levegőből elindul a jégkristály vagy hókristály, 

A másik előfordulása, amikor az úgynevezett túlhűlt vízcseppekből álló csapadék, amely a talajra, tereptárgyakra (repülő testre) érkezve azonnal megfagy és jégbevonatot képez. Ha a túlhűlt cseppek átmérője 0,5 mm alatti, akkor ónos szitálásról beszélünk.

„Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor kánikulában betesszük az ásványvizet a mélyhűtőbe, majd egy picikét megrázzuk, és abban a pillanatban jéggé fagy. Ugyanez történik a túlhűlt vízcseppel is: beesik újra egy olyan rétegbe, ahol ismét megfagy, és ahogy leér a talajra, nem kell, hogy fagypont alatt legyen a hőmérséklet, ahogy érintkezik valamivel – azaz ütközik –, abban a pillanatban jég lesz. A lényeg, hogy az ónos eső mindkét fajtájához kell, hogy legyen egy olyan rétege a levegőnek, ahol a jégkristályok megolvadnak” – fejtette ki a szakértő.

Hogyan védekezhetünk az ónos eső ellen?

Németh Lajos szerint, ha benne van a meteorológiai helyzetben, hogy ónos eső valószínűsíthető egy adott ponton, akkor elsősorban az a jó és hasznos megoldás, ha mérsékeljük a helyzet jelentette veszélyeket. 

„A helyzetet kivédeni szerintem sehogy nem lehet, a közúti közlekedőket úgy lehet leginkább védeni, ha megpróbáljuk mérsékelni a veszélyt. Például elősózzák az utakat, így ha ráesik az ónos eső a sózott felszínre, kevésbé tud odafagyni. Ez az egy módja van annak, hogy megelőzzük a bajt. 

– szögezi le a meteorológus.

Az előrejelzések azonban soha nem 100%-osak. Az ónos eső esetében nem magának a jelenségnek a „megjóslása” a nehéz, hiszen az a légköri helyzetből adódik, tehát, hogyha lesz csapadék, akkor az bizony ónos eső is lehet, ám azt, hogy az országnak pontosan melyik részén lesz, nagyon nehéz megmondani. Németh szerint legalábbis ez a legnehezebb része a dolognak.

Az ónos eső nagy károkat okozhat!

„Az elmúlt évtizedekben is sokszor találkozhattunk ezzel a meteorológiai jelenséggel, volt olyan is, amikor le kellett zárni a Budakeszi utat, vagy nem lehetett bejutni Nagykovácsiba. Akkor is az történt, hogy itt, a fővárosban eső esett, de amikor felmentünk 150-200 méterrel magasabbra, ahol fagypont alatt volt a hőmérséklet, akkor ezek a vízcseppek rárakódtak és ráfagytak a fákra, amelyekre emiatt hatalmas súly terhelődött, mindez pedig nagy károkat okozott” – fejti ki a szakember.

Németh Lajos lapunknak azt is elmondja, hogyha intenzív ónos esőről van szó, tehát sok csapadékról, nem csupán pár cseppnyiről, 

„Szerencsére bennünket ezek a nagy intenzitású ónos esőzések általában el szoktam kerülni, azonban a kisebb intenzitású is jelentős veszélyt jelent, így ilyenkor a legjobb, ha veszélyjelzést adunk ki, és a gyalogosok – különösen az idősek – inkább nem mozdulnak ki” – tanácsolja Németh Lajos.

Hazánkban általában minden télen találkozhatunk a jelenséggel.

„Ötvenéves meteorológusi tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy a globális éghajlatváltozás következtében, 

A következő években, évtizedekben még inkább jellemző lesz ez a jelenség. Eddig, az elmúlt 50-100-150 évben inkább a hideg légtömeg volt az uralkodó, és akkor hó esett le. Most elég gyakran és egyre gyakrabban keveredik majd az olyan időjárási típus, amikor hó esik, de a havazást gyakran váltja ónos eső, hiszen többször alakult ki olyan légrétegződés, amikor van pozitív tartomány is” – foglalja össze a szakember.

Nyitókép: Getty Images