Esztergomi robbantás: a kutató szerint az öngyilkosságok és bűncselekmények bemutatása üzenet is lehet

Az utóbbi mintegy másfél hónapban több olyan esetről is beszámolt a sajtó, melyben az öngyilkosságot vagy öngyilkossági kísérletet elkövető személy önmagát gyújtotta fel, vagy magára gyújtotta otthonát. Legutóbb pedig szerda este rázta meg a közvéleményt az esztergomi robbantás ügye, melynek során a TEK egy munkatársa és maga az elkövető is életét vesztette. Mint ismert, a Terrorelhárítási Központ munkatársai a rendőrséggel közösen azért szálltak ki a Komárom-Esztergom vármegyei város ritkábban lakott részére, mert egy férfi szerda délutántól folyamatosan azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja a házát. A szavakat, pedig tettek követték. Székely Andrást, a Végeken Egészséglélektani Alapítvány elnökét arról kérdeztük, hogy a fenti történések között lehet-e összefüggés. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen ajánlást fogalmaz meg a segítő szakma a médiának az öngyilkosságokról és bűnesetekről való tájékoztatást illetően.

***

„A hivatalos megfogalmazás az, ami a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ajánlásában is olvasható, hogy nem szabad részletesen kifejteni, hogy az elkövetők miért követték el tettüket, mi vezetett el odáig. Ez úgy csapódhat le egy olvasóknál, hogy megértik az elkövetőt, és egyfajta racionális gondolatsort tesznek a cselekedetei mögé, legyen az egy öngyilkosság vagy egy hasonló módon megrázó bűncselekmény. Leegyszerűsítve ez olyan, mintha egy iskolai verekedés okait is részletesen ismertetnénk. Még akkor is, ha odaírjuk, hogy ez nem helyes, akadhat olyan, aki hasonló élethelyzetben van, és ezt a mintázatot fogja követni. A különböző módszerek bemutatása üzenet lehet, hogy miket lehet tenni” – hívta fel a figyelmet Székely András, a Végeken Egészséglélektani Alapítvány elnöke.

Fontos, hogy ne adjunk ötleteket

Arra a kérdésre, hogy a hírverseny világában, miként lehet mégis ezekről az esetekről tényszerűen tudósítani, úgy, hogy a média „ne adjon ötleteket”, azt felelte, hogy fontos lenne előresorolni a morál és az etika kérdéseit. „A pornográf tartalmak is plusz eléréseket generálhatnak, mégsem kerülnek fel bizonyos lapok címlapjaira, mert nem illeszkednek az adott orgánum etikai elveibe. Sőt még üzleti érdekeket is sérthetnének, mivel egyes hirdetők lehet elpártolnának az adott laptól, portáltól.”

„Úgy gondolom, hogy az esztergomi robbantás kapcsán sem fog sérülni attól a tájékozódáshoz való jog, ha nem ismertetjük részletesen, mi vezetett pontosan a tragédiához. Egy helytelen érv, hogy tájékoztatni kell a közönséget, mivel tudományosan bizonyított, hogy 

Mérlegelni kell tehát, hogy mi mennyire etikus” – jelentette ki az Alapítvány elnöke. 

Az ifjú Werther „szelleme”

Székely ezután felidézte, hogy milyen hatást gyakorolt a társadalomra 2009-ben a német válogatott kapusának, Robert Enkének az öngyilkossága. „Mivel akkoriban élénk érdeklődés övezte a történteket, és sok hír jelent meg róla, kimutatták, hogy 

Ezt nevezik Werther-hatásnak Goeth szomorú sorsú hősére utalva”– emelte ki.

Hazai példaként említette Molnár Csilla szépségkirálynő esetét, aki 1985-ben, 17 évesen lett az első Miss Hungary, majd egy év múlva, 1986 júliusában Lidocain tablettákkal öngyilkosságot követett el. Öngyilkossága nagy publicitást kapott, hónapokon át egymást követték a rádió és az újságok híradásai életéről, végzetes tettéről. A cselekményről szóló újsághír, könyv, film és dal megjelenése után a fiatal nők hasonló módon elkövetett öngyilkossága jelentősen növekedett.

***

***

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay