Gondolatok a nemzeti szabadelvűségről

„A nemzeti liberalizmus főbb eszméi és követelései – a közteherviselés, a törvény előtti egyenlőség, a polgári lét eszménye, vagy a polgári szabadságjogok – mind jelen vannak a mai magyar polgári jobboldal, így a mostani kormányzóerők politikájában. A közterhek méltányos elosztása, a társadalmi igazságosság vagy a magántulajdonon alapuló polgári létforma kibontakozásának segítése jól látszik például az új adórendszerben is. Ennek eleme a hat ágazati különadó jelenléte (banki különadó, energiaellátók jövedelemadója, távközlési adó, közművezetékek adója, biztosítási adó, játékadó), valamint annak általános elve, hogy inkább a forgalmat, de nem a polgárokat, a vállalkozásokat kell adóztatni (korábbi szja- és társasági adó-csökkentések, illetve áfa és jövedéki adó szabályozása). A szolgáltatási adók közép- és hosszú távon az ország versenyképességét, vagyis a »nemzeti szorgalom« (Balásfalvai Orosz József: Könyv-jelentés…Gróf Széchenyi István mint író. h. n. 1832.) kifejlődését segítik a szolgáltatók nagyobb nyeresége és a több hálózatfejlesztés révén.

A nemzeti szabadelvűség, a reformkor szellemi »továbbélését« mutatja a számos területen tett intézkedés: a magyarországi nemzetiségek, kisebbségek helyzete, a parlamenti képviselet kérdése, kollektív jogok, oktatási reform, vagy például a nagy közlekedés-fejlesztések. A rendszerváltoztatás után a 2010-ban felálló polgári kormány tett elsőként lépést azért, hogy a magyar parlamentarizmusban az 1860-as évek óta jelenlévő nemzetiségek parlamenti képviseletének ügyét rendezze. Így ma már mind a tizenhárom elismert hazai nemzetiség küldhet szószólót az Országgyűlésbe, amivel az egészen kisszámú nemzetiségek helyzete is sokat javult. A határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatos korábbi polémiát is rendezték, és a történelmi-közösségi azonosságtudat jegyében áll ki a jelenlegi kormány a kisebbségi magyarok jogainak csorbítása ellen is. A tavaly bejelentett, ötéves (2500 milliárdos) útépítési program mellett, európai támogatással több száz kilométernyi vasútvonalat újítottak meg, és saját, nemzeti büdzséből nagyarányú közútfejlesztéseket sikerült végrehajtani. Az új köznevelési törvény rendezte az állam és önkormányzat viszonyát, a szervezetirányítás kérdéseit, a nevelési munka ellenőrzését, valamint az oktatási felzárkóztatás hosszú távú lépéseit.

A jelenkori magyar kormányzat olyan történelmi elődök mint Széchenyi István, Deák Ferenc vagy Eötvös József szelleméhez és politikájához hűen, a 2010-es választások után – konszolidálva és egy új »kiegyezés« érdekében – számos intézkedésével a nemzeti gondolat és az európai szabadelvűség eszményének kiteljesedését szolgálja, s ennek jegyében (kisebb és nagyobb, konkrét kormányzati cselekvésekkel) egy történelmi léptékű nemzeti fejlesztés bontakozott ki Magyarországon.”