Identitáspolitikai viták törtek ki német és angol földön a fociválogatottak körül.
Göncz Árpád volt az egyetlen elnök, akinek megválasztásával a legfőbb kormánypárt és a legfőbb ellenzéki párt egyetértett. És abból is mi lett?
A felém irányuló gyűlöletcunami hatására felmondom a Tanácsadói Testületben betöltött szerepemet.
Ahol bármely nemzeti jelképet vagy nemzeti jelképnek tekinthető alkotást talál, azonnal jelentse az illetékeseknél!
A németek, az a kb. negyven milliónyi, aki még többé-kevésbé németnek tekinthető, elért a tűrőképessége végére.
Mert ég az arca az elviselhetetlen szégyentől.
A liberális demokrácia világában ez egy értelmetlen kérdés, hisz bármely nemzetként létező emberi közösségnek lehet állama, ez elidegeníthetetlen egyetemes emberi jog.
A résztvevők rögzítették: „nem adjuk fel sem a szuverenitásunkat, sem a biztonságos mindennapjainkat, sem a békéért tett erőfeszítéseinket”.
A magyar államfő brüsszeli látogatásának zárónapján kitüntetéseket adott át, majd látogatást tett a belga Királyi Lovas Gárdánál.
A nemzeti szuverenitás előfeltétele az állami szuverenitás, amely viszont egy szuverén kultúrán nyugszik.
Történelmünk arra tanít minket, hogy lehet akármilyen fejlődés az országban, ha nem a nemzeti érdek szerint valósul meg, akkor végső soron nem minket fog gazdagítani. Máthé Áron írása.
„Európa szellemi önvédelme napjainkban romokban van” – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke Várpalotán.
Mielőtt Radnóti hazáját a szájukra veszik, legalább mosakodjanak már meg!
De néhány tény álljon azért itt a pontosság kedvéért.
Nem bűnözők voltunk, és most sem vagyunk, inkább a nyugati népek által feláldozottak.