A vágyak koalíciója Bukarestben

„Nem túl biztató gazdasági adatokkal kénytelen indítani a kormányzást Florin Cîțu román miniszterelnök. Tavaly a bruttó hazai termék (GDP) mintegy négy százalékának megfelelő visszaesést produkált Románia gazdasága. Az új kabinet hétszázalékos költségvetési hiánnyal számolt 2021-re, de a pénzügyi elemzők ennél magasabb, kilenc százalékhoz közelítő deficittel számolnak. Várhatóan nőni fog, a hat százalékot is meghaladja a munkanélküliségi ráta, a lej pedig teret veszít az egységes európai fizetőeszközzel szemben.

Nem segíti a most startoló hárompárti koa­líciós kormány helyzetét, hogy Romániá­nak az idén 11,2 millió eurót kell törlesztenie a Világbanknak a 2009-ben igényelt kölcsönből. A pénzügyminisztériumi adatok szerint ez az összeg tulajdonképpen kamatokat és különböző illetékeket jelent. A Világbanknak egyébként még 2023-ig valamivel több mint egymilliárd euróval tartozik az ország a 2008-as világválság miatt igényelt pénzösszegekből. Bukaresti sajtóelemzések arra hívják fel a figyelmet, hogy törlesztésről alig lehet beszélni, mivel általában a mindenkori kormányok más kölcsönöket vettek fel a soron következő kifizetések rendezésére, így az újabb kamatok miatt tovább nőtt az adósság összege.

Románia eladósodottsága ugyanakkor összességében nem túl magas, alig valamivel több mint a GDP negyvenöt százaléka, de rövid időn belül meghaladhatja a hatvan százalékot. A trend jelenti az igazi problémát: egy év alatt körülbelül tíz százalékkal emelkedett az államadósság. Az Európai Bizottság egyeztetést javasolt Bukarestnek a költségvetési hiány és az államadósság témájában. A brüsszeli testület 2020 tavaszán már túlzottdeficit-eljárást indított Románia ellen, de a koronavírus-járvány és a gazdasági válság miatt felfüggesztették a műveletet.”