Gladiátor voltam egy magyar kórházban, így éltem túl

2020. július 16. 15:21

Negyedórája feküdtem egyedül a neonfényes, csepegő mosogatóval és száradó rongyokkal teli helyiségben, és fogalmam sem volt, hogy jutok ki.

2020. július 16. 15:21
Földes András
Index

„Egy raktárban feküdtem, teljes csend volt, csak a hordágy nyikorgott, ha megmoccantam, de ez nem túl gyakran történt, mert vélhetően el volt törve egy csigolyám, és minimalizálni akartam az esélyét annak, hogy lebénulok. De valamit tennem kellett, mert már negyedórája feküdtem egyedül a neonfényes, csepegő mosogatóval és száradó rongyokkal teli helyiségben, és fogalmam sem volt, hogy jutok ki.

Néhány órája zuhantam le egy sziklafalról, behoztak a kórházba, azóta vizsgálatról vizsgálatra toltak, de a röntgenezés és a CT közt éreztem, hogy pisilnem kell. »Itt nincs vécé!« – rivallt rám egy fehér köpenyes, a betegtologató és az orvos közti mezsgyében bárhol elhelyezhető férfi, miközben elrohant. A következőnek a köpenyébe akaszkodva sikerült elmondanom, hogy ha nem tolnak el a vécébe, a helyszínen kell elvégeznem a dolgom. A fejét ingatva betolt ebbe a raktárba, kezembe nyomott egy kacsát, és eltűnt.

Szinte láttam magam előtt, ahogy az órájára pillant, rájön, hogy lejárt a műszak, és boldogan távozik, anélkül hogy bárkinek jelezné, egy renitens pácienst betolt a raktárba. Engem három évvel később találnak meg, amikor benyitnak valami festés miatt, hogy felfedezzék mumifikálódott, a kacsa köré fonódó testem.

A vízió hatására előbb halkan, majd egyre hangosabban hallóztam. Semmi. Akkor – mintha a 127 óra című túlélős filmben lennék – a falon tolom magam a gurulós hordággyal együtt, hogy eljussak az ajtóig. Újabb öt perc. Lihegve elérem az ajtót, és óvatosan, később már erélyesen kopogok. »Halló!« – kiabálok, miközben egyszerre érzem magam kiszolgáltatottnak, elkeseredettnek, és röhögök a bizarr helyzeten.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 135 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kbs_real
2020. július 17. 17:47
SzabóZ-díjat neki!
korupi19
2020. július 17. 15:23
Érdekes, ezzel a Földes gyerekkel mindig történik valami! Hol Afrikában szédeleg, hol a sziklákon játszik zergét, hol menekülteket szállító hajón élőzik stb. Hááát most így járt. Kár, hogy nem tudja összehasonlítani ezt a kórházat az egykori Szabolcs utcai műintézettel, mert lebontották. Azt biztosan nem kritizálta volna. Hogy miért? Igazán nem nehéz kitalálni!
ousiv
2020. július 17. 11:29
Én Honvédban voltam egy hétig. a betegfelvételnél (combnyaktörés) volt a bunkó az ügyeletes (eléggé stresszes állapotban voltam). az orvosi szakértelem és emberség jó volt, az ápolók kedvesek. bögre volt! : ) a reggeli és vacsora az hitvány felvágott volt, az ebéd a kényes ízlésemnek megdöbbentően jó. viszont elég sok betegtárs értetlen és fárasztó. pláne ha követelődző nyugger/proli, alulszocializált kancigány. sztem 2-3 év alatt kiég egy ápoló, nem 3 évtized alatt. és igen, a wc-deszkát (a Honvédban nem!) és a wc-papírt nem Orbán és Mészáros lopja el minden este, hanem a beteg ún. proli fajtája, ill. annak proli rokona.
Saksafar
2020. július 17. 09:15
Ehhez képest Bear Grylls kutyafasza, veled nem akar forgatni a Spektrum vagy a NatGeo? Lehetne a címe mondjuk "független-ojjektív horrorsztorik a világ mindenben legrosszabb országában"?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!