Miért hiszik el?

2018. április 24. 07:27

Az egyéni szavazó, akinek a szavazata önmagában nem befolyásolja a végeredményt, nem fogja csak azért leellenőrizni a felé érkező információkat, hogy jobb szavazó váljon belőle.

2018. április 24. 07:27
Isztin Péter
Reflektor

„A magyarországi országgyűlési választások eredménye sokakat meglepett, ezen belül az is, hogy a vártnál jobban működhetett a kormány bevándorlás-ellenességre épülő kampánya. Széles körben elterjedt nézet, hogy ez a kampány azért lehetett olyan hatásos, mert sok ember nem jut hozzá a kormánytól független médiához. Ha ehhez hozzájutnának, szól az érvelés, nem félnének annyira »a migránsoktól«. Az is általánosnak mondható vélekedés, miszerint a propagandát magukévá tevő emberek irracionálisan viselkednek. A következőkben ezt az erősen leegyszerűsítő képet árnyalnám, részben támaszkodva Edward Glaeser harvardi közgazdász professzor egy tanulmányára.

Képzeljünk el egy »átlag szavazót«, aki kap (például a kormányközeli médiából) egy üzenetet arról, hogy a bevándorlók komoly veszélyt jelentenek Magyarországra nézve. A szavazó dönthet úgy, hogy az állítást elhiszi, és akkor ennek megfelelően fog viselkedni és szavazni, dönthet úgy, hogy nem hiszi el, de dönthet úgy is, hogy jobban utánajár az állításnak. Egy, a közgazdaságtan nyelvén racionális cselekvő akkor fog az állításnak jobban utánanézni, ha annak hasznai meghaladják annak költségeit. Milyen hasznai lehetnek a pótlólagos információszerzésnek? Például ha a környéken laknak bevándorlók, meg lehet róluk tudni, hogy bízhat-e bennük. Továbbá az informálódás informáltabb szavazóvá is tesz. Hogyan történhet az információszerzés? A döntéshozó például tájékozódhat más médiumokból, de könnyen lehet, hogy azokat a médiumokat is elfogultnak tartja. – többé vagy kevésbé jogosan – csak más irányból. Esetleg elolvashatja jelen szerző cikkeit a migráció közgazdaságtanáról. De ami talán a legmeggyőzőbb lehet számára: információkat szerezhet a bevándorlókról, ha konkrétan találkozik is bevándorlókkal. Mindegyik típusú információszerzésnek van valamekkora költsége.

A probléma az, hogy a mai Magyarországon a többség számára a többoldalú információszerzés hasznai elenyészőek, míg költségei viszonylag magasak: az egyéni szavazó, akinek a szavazata önmagában nem befolyásolja a végeredményt, nem fogja csak azért leellenőrizni a felé érkező információkat, hogy jobb szavazó váljon belőle. A közgazdaságtan ezt nevezi racionális tájékozatlanságnak. Ahhoz, hogy megérje informálódnia más, például személyes motivációra is szüksége van. Mivel azonban Magyarországon, főleg a magyar vidéken, csak kevés bevándorló él, nem nyer sokat az »átlagember« azzal, ha a bevándorlókról jobb információkkal rendelkezik. Nézzük most a költség oldalt: megint csak, ha valakit kevés, vagy nulla bevándorló vesz körül, a közvetlen tapasztalatszerzés számára csak nagyon magas költségen lehetséges (utazás révén). A közvetett információszerzés pedig szintén költséges akkor, ha valakinek nincs megfelelő tudása a különböző statisztikai adatok értelmezéséhez. Az alacsony szintű iskolázottság értelemszerűen növeli az információszerzés költségeit.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
A teremburáját
2018. április 24. 19:46
Ha elnézem, hogy a hazai közgazdászok jórészének BPÁ, Csaba László, Chikán Attila, Mellár Tamás, etc, etc, etc volt a tanitómestere, érthető, hogy ez az ipse is mekkora marhaságokat tud összehordani! A harvardi professzor is kb. hasonló minőség lehet.
Akitlosz
2018. április 24. 13:34
Na még egy a vörösök az okosok, a választók a hülyék cikk. :-( Holott a valóság éppen ezzel ellentétes. Nem a választók nem értik a vörösök politikáját - éppen, hogy értik, EZÉRT nem azt választják! - hanem a vörösök nem értik a választókat és az ő igényeiket, szempontjaikat.
Mutimi
2018. április 24. 10:50
Az első lépésben követi el a hibát. Kénytelen, mert anélkül nem működik az okfejtés. Azt feltételezi, hogy a választó ELEVE nem rendelkezik információval saját elképzeléssel a világról. Magyarán piszkosul lenézi. Csakhogy az emberek nem búra alatt élnek. Kezdjen valamit kedves I.P. azzal, hogy a saját világkép és gondolkodás nem csak az önök sajátja.
tom hagen
2018. április 24. 10:43
Nem kellett elutaznom Röszkére. Láttam a TV-ben. Meg a menetelést is az M7-en, meg hallottam Kari Gerit, hogy nem épített volna kerítést. De - ismétlem - ez a 6523. oka a Fideszre szavazásnak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!