Max Gladstone: Nagyrészt halott

„Max Gladstone tehetségét dicséri, hogy ez a látszólagos vegyesfelvágott egységes, hihető világgá áll össze, egy olyan világgá, ami önmagában elegendő indok lenne, hogy elolvassuk a könyvet. És ott van mellette a történet az ifjú ügyvédbojtárról, aki rutinból kelt életre halottakat, a láncdohányos novíciusról, akinek szívében szó szerint izzik a hit, vízköpőkről, akik visszatértek ősi városukba, és egy gyilkosságról.

Mindig kétséges, hogy egy trükkös megoldással operáló krimit érdemes-e újraolvasni, hat-e, ha már tudjuk a bűntény megoldását. Én így voltam a Nagyrészt halottal: angolul már régebben olvastam a Campbell-díjra jelölt regényt, hát kíváncsi voltam, magyarul is ugyanúgy működik-e. Amikor az egyik éjjel fél kettőkor becsuktam, már biztos voltam benne, hogy igen.

Max Gladstone lendülete magával ragad: az író olyan könnyedén vezet minket végig a lapokon, hogy elsőre észre sem vesszük, mennyire tudatosan összerakott világ rejtőzik az ötletparádé mögött. Olyan könyv ez, amit legalább kétszer érdemes elolvasni. Másodszorra mondjuk a második kötet előtt.”