Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
A nyugdíjkérdés a magyar társadalom egyharmadát érinti, tehát korántsem rétegproblémáról van szó. No meg a politika sem alszik. Ideje előkészülni a következő választások idejére.
„Kár, hogy a tavaly körbejárt gondolatot, miszerint egy átfogó, koncepcionális nyugdíjrendszerváltás kellene, nem sikerült eddig a politikusokkal és a kormány szakértőivel egyértelműen elfogadtatni. Pedig a Demográfiai Kerekasztal világosan állást foglalt amellett, hogy a gyermeknevelés költségeit a nyugdíjakban elismerő rendszer igazságosabb lenne. Eléggé elgondolkodtató, hogy miért nem a rendkívül széles szakértői kört magában foglaló Demográfiai Kerekasztal, illetve a Népesedéskutató Intézet elemzéseire, szakértőire alapoznak a politikai döntéseknél. Néhány évtized múlva kiderülne ugyanis, hogy hosszú távon a gyermek »célszerű befektetés«. Ha ezt az általunk javasolt reformlépést nem teszi meg a kormányzat és a parlament kellő időben, akkor a nyugdíjkérdés ciklusfüggő, politikafüggő, megoldatlan kérdés marad.
Visszatérve a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazására: az egyének részéről nézve a kérdés jogos. Ráadásul a férfiak hamarabb halnak meg, mint a nők – vajon mi indokolná, hogy ők még kevesebb nyugdíjasévet élvezhessenek? Persze ha a nagy egyenjogúsítás helyett a nőknél olyan szabályt hoztunk volna, hogy a 40 éves nyugdíjkorkedvezményt csak a legalább két gyermeket felnevelő édesanyák kapják meg, mert ez egyfajta kompenzáció lett volna számukra a gyereknevelés miatt kieső jövedelmekért, akkor támogatható lett volna a csak a nőkre fennálló kedvezmény. Így azonban érthető a kezdeményezés. Hogy a kassza borulásához vezet majd, ez csaknem bizonyos. Hiszen Spéder Zsolt szociológus éppen azt nyilatkozta a napokban, hogy elkerülhetetlennek látszik a nyugdíjkorhatár-emelés ahhoz, hogy hosszú távon finanszírozható legyen a tb. S akkor most mégis a kiadási oldalt növeljük még több ember esetleges nyugdíjba vonulásával? Nem kellene a nyugdíjtémában is egy alapos felvilágosító kommunikációsorozatot tartani, de valóban kiforrott álláspont alapján?
Ne várjuk, hogy »mint a piac«, majd a társadalom kiforrja magából a jó megoldást. Itt makrogazdasági megfontolásokra, alapos gazdasági és szociológiai ismeretekre alapozott, szakmailag megvitatott javaslatokkal lehet csak kommunikálni kezdeni. Semmiképp nem az lenne a helyes, ha egyes szakértők a maguk elgondolásait minden komoly számítás és szakmai vita nélkül a közvélemény bombázására használnák fel. Ugyanakkor a komoly szakértői, testületi állásfoglalással alátámasztott civil javaslatokról érdemi megbeszélést kellene a kormányzatnak folytatnia.”