Mire használjunk 120 milliárd forintot?

2015. április 27. 14:40

Ha már mindenképp a „zemberek” terheinek csökkentése a legfőbb politikai cél, akkor legalább azt kéne értelmesen csinálni.

2015. április 27. 14:40
Ansinn
Kapitalizmus

De, ha már mindenképp a »zemberek« terheinek csökkentése a legfőbb politikai cél, akkor legalább azt kéne értelmesen csinálni. Az egymillió új, adózó munkahely valószínűleg az első percben sem volt komoly ígéret, csak lózung, azonban a »munkaalapú társadalom építése« című marhaságot mintha elhitték volna maguknak a fideszesek is. De tessék mondani, akkor miért nem a foglalkoztatás terheit tetszik mérsékelni?

Már az első lépésnél, 2010-ben is annak lett volna értelme, ha megszűntetik ezt a – még a szocialista szabályozóalkuk korából itt ragadt – szamárságot, miszerint a bér után a munkáltató és a munkavállaló is fizet különféle közterheket. Nem az a zseniális, ha a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékot összeadjuk és szociálisnak nevezzük. (Az adóvá átminősítés már az volt: a járulék járadékra jogosít fel, az adó semmire.) Az előremutató megoldás az, ha megtörik a munkáltató és munkavállaló közös érdekeltségét a be nem jelentett munkavállalásban (juszt sem írok foglalkoztatást!).

Csapják már át a munkáltatói sarcokat a dolgozók fizetési kötelezettségei közé! (Persze megemelve a bruttó fizetéseket az eddigi tényleges munkaerőköltség szintjére.) Ekkor a munkáltató érdeke az, hogy minden bért elszámoljon a költségei között, hiszen az a nyereségadó alapját csökkenti. A munkavállaló pedig most is fizeti a szociális adót és a személyi jövedelemadót, hát ezt folytatja. A kulcsokat persze be kell állítani, hiszen a munkáltató a bruttó bér felett fizette a maga sarcát, a munkavállaló pedig a bruttó bérből.

Legegyszerűbb volna mindent összecsapni egyetlen kulcs alá. Utána majd lehet adókedvezményekről gondolkodni, sokkal tisztább lesz, hogy miből is vonhatók le. A 120 milliárdot használhatnák az átmeneti veszteségek kompenzálására, vagy az összesített munkaerőteher csökkentésére is. Itt is jó eséllyel lenne némi (? !!) megtérülés, a feketefoglalkoztatás visszaszorulásából.

Szóval, ha tényleg létezik az a mozgástér, nem kéne megpróbálni értelmesen felhasználni?

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 34 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
drkovax
2015. április 27. 19:47
Lineáris az adó és járulékrendszerünk. Írj mögé mindenhova egy nullát, úgyis igaz marad a levezetésem.
drkovax
2015. április 27. 17:37
Egyébként meg ez a "mire használjunk" valóban egy jó kérdés, csak pontosabban kéne feltenni: Kinél csapódjon le ez bevételként ? Aki azt mondja, az ÁFA csökkenjen, az azt mondja, a kereskedőknek adjuk oda stb. Színt kéne vallania mindenkinek a sajtóban (és a politikában), hogy valójában milyen csoport érdekében lobbizik. Csak az nem biztos, hogy olyan jól mutatna ...
Akitlosz
2015. április 27. 16:42
"Csapják már át a munkáltatói sarcokat a dolgozók fizetési kötelezettségei közé! Ekkor a munkáltató érdeke az, hogy minden bért elszámoljon a költségei között, hiszen az a nyereségadó alapját csökkenti." Ugyan nem. Mindegy, hogy a közterhet milyen jogcímen szedik attól még ugyanakkora közteher marad. A munkáltatót az érdekli, hogy mennyibe kerül a dolgozót foglalkoztatni, azaz a bruttó munkáltatói bérköltség. Aztán, hogy ezen belül milyen tételek vannak lényegtelen, hiába csoportosítanak át, ha a végösszeg nem változik. Feketén pedig ilyen lépés után is ugyanúgy megérné foglalkoztatni. Jelenleg a dolgozó nettó bérként a bruttó bérköltség azaz a bruttó bér + a munkáltatói adók kb. harmadát viszi haza. Azaz 600 000 forintból 200 000-ret (csak példa) többi pénz az államé ilyen olyan jogcímeken. Ha feketén foglalkoztat, akkor tehát megspórol 400 000 forintot a cég, amit messze nem ellensúlyoz semmiféle leírhatóság a nyereségadóból. Amúgy ez a bruttósítás játékot egyszer már eljátszották 1988-ban. Az adórendszer pedig azért bonyolult és azért van 70 féle adó és nem 10 féle, hogy ne lehessen egyetlen emberfia sem, aki átláthatná, hogy valójában összesen mennyi pénzt is vesz el tőle az állam adóként. A nettó bérként megkapott csupán egyharmadnyi bruttó bérköltségből még fizeti a dolgozó az ÁFÁ-t, a jövedéki adót, a mindenféle helyi adókat, termékdíjakat, szerkezetátalakítási járulékokat, illetékeket és így az általa megtermelt pénznek a 80%-a az államnál köt ki, s csak egy töredéke az övé. Magyarországon bármiféle legális, fehér vállalkozáson, munkán messze az állam keres a legtöbbet. Az államnak egyedül nagyobb bevétele van, mint mindenki másnak együttvéve.
császár
2015. április 27. 16:11
"Az egymillió új, adózó munkahely valószínűleg az első percben sem volt komoly ígéret, csak lózung, azonban ,," Pedig nem biztos, hogy csak lózungnak kellene lenni. Van olyan európai ország, ahol az újonnan induló (nem feltétlen kezdő) vállalkozás egy-két évig ingyen használhatja a telephelyét (főleg az e-célra létesített ipari parkokban.) és az új alkalmazottak közterheit ugyanennyi ideig elengedik illetve az állam fizeti helyettük be a kasszába. Ott pl. nem lózung marad a munkahelyteremtés, hanem, a társadalmat felemelő valóság. Nálunk ilyen fajsúlyú előnyöket csak a külföldiek élvezhetnek. A magyar vállalkozó csak hátrányos megkülönböztetésben részesül. Nekik marad a duma az idióta államtitkárok szájából.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!