Lesznek-e kismajmok az RTL-en?

„Magyarországon hozzá vagyunk szokva a háttéralkukhoz, titkos megállapodásokhoz: többé-kevésbé mindannyian sejtjük, hogy egy jelentős piaci szereplő és a kormányzat közötti tárgyalás esetében nem ismerjük az igazság minden részletét. Ennek nem kifejezetten örülünk, de a cégek és kormányok közötti, elsősorban gazdasági jellegű megállapodások máshol sem a teljes transzparencia jegyében születnek. A konkrét esetben egyáltalán nem kizárt, hogy tartalmi, műsorszerkesztési kérdések is szóba kerültek, ráadásul szinte biztosra vehető, hogy a kormányzat szeretné pacifikálni az RTL Híradót, és örülne a korrupciós hírek csökkenő számának. Ráadásul volt már ilyen időszak, hiszen a 2010-es választások után az RTL Híradóban jelentősen megnőtt a bulvárhírek aránya és visszaszorult a közéleti tartalom. A csatorna 2012-ben kezdett egyre határozottabban ismét a politika felé fordulni, az igazán kemény, belemenős ügyek (Mészáros Lőrinc bámulatos gazdagodása, Rogán Antal növekvő lakása) azonban csak 2014 nyarától, a reklámadó bejelentése után tűntek fel napi rendszerességgel.

Érdemes azonban végiggondolni, hogy ez a recept ma is megismételhető-e, és mennyire reális az RTL hírműsorának »visszafogása«. A 2010-es választás után az RTL és a TV2 egyaránt bulváros híradót készített, ráadásul akkor a nézettségi adatok jól mutatták, hogy a közönség kifejezetten ezt szereti. Még ha voltak is olyanok, akik cikizték a balesetekre és az állatkerti hírekre fokuszáló hírszerkesztési gyakorlatot, messze nem volt az országos és főleg a nemzetközi figyelem középpontjában a kereskedelmi tévék hírgyártása. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott: az RTL Klub működőképességét alapjaiban veszélyeztető törvények (a reklámadó mellett a kábelszolgáltatóktól szedhető műsordíj szabályozása is ide sorolható), a magyar média fojtogató légköre és az RTL elmúlt fél évben jellemző bátor, a korrupciós témákat nyíltan boncolgató hírműsora ma már egyértelműen a figyelem középpontjába helyezte a csatornát. Ami ennél is fontosabb, a közönség láthatóan díjazza az új stílust, az RTL vezetői többször elmondták, hogy a politikai témák sajátos módon vonzzák a nézőket, tehát üzleti szempontból is racionális a közéleti fókusz megtartása. Magyarországon a közbeszéd része lett az RTL hírműsorában látottak megbeszélése, rendszeresen jelennek meg cikkek a legfontosabb ügyekről, a kormánnyal folytatott tárgyalások hírére sokan reagáltak, sőt, az ügy még a vasárnapi tüntetés egyik kiemelt témája is volt. Ma már nem lehet észrevétlenül irányt váltani, hiszen figyelő tekintetek követik a Híradót, és gyorsan látható lesz, ha véget ér az elmúlt hónapok kritikus hangneme. A csatorna vezetőinek számolniuk kell azzal, hogy innentől kezdve minden újszülött állatkerti kismajom bemutatása disszonáns érzéseket kelt majd a nézők egy részében, és ha nem is egyik napról a másikra változna meg a hírszerkesztési gyakorlat, az oknyomozó riportok esetleges elmaradása idővel nyilvánvalóvá tenné a helyzetet. (...)

Egyelőre semmi okunk a legrosszabb forgatókönyvet feltételezni és azt gondolni, hogy a kormány utasításokkal látja el a vezető tévécsatorna hírszerkesztőségét. Arra, hogy ez ne történhessen meg, éppen a nyilvánosság a legfőbb biztosíték: ha mi, nézők úgy érezzük, hogy a Híradó tematikája, hangvétele megváltozik, azt hangosan szóvá kell tenni, számon kell kérni a csatorna vezetőitől, a közösségi média ezernyi eszközével tematizálni kell a kérdést. Tulajdonképpen a legjobb dolog, ami ma a magyar nyilvánossággal történhet éppen ez: nézők százezrei követhetik, hogy a megszokott hírműsoruk a korábbi színvonalat képviseli-e, betartja-e a szakmai tisztesség elveit. Nyilvánosan lehet majd megvitatni, hogy vajon ellátja-e az RTL Híradója a közhatalom ellenőrzője, a watchdog funkciót. A sajtószabadság ügyében elkötelezett civil szervezetként a Mérték ennek csak örülni tud, lehet, hogy éppen most fog sokak számára közüggyé válni a magyarországi nyilvánosság helyzete és a hírszolgáltatás minősége.”