Az alkohol kultúrájáról

„Az a jellemző, hogy futószalagon, kompakt formában vesszük magunkhoz a helyettesítő termékeket, amelyekkel a hiányérzetünket kívánjuk kielégíteni. A gyomron, a szíven, meg az idegrendszeren ezek is biztosan otthagyják a nyomaikat. 

Az alkohollal csak azért vagyunk óvatosabbak, mert azonnali, és mérhető mellékhatásai vannak. Mondom óvatosabbak, de semmiképpen sem felnőttebbek. Tisztelet a kivételnek. Például az említett barátomnak. (...)

Az egyensúly kultúrájáról beszélek. A mértéktartó étkezésről, és a tudatos italozásról. A jelzők helyettesíthetők egymással. Ahogy van falánk és ínyenc, úgy van láncdohányos meg alkoholista, és az ezek ellentétét jelentő úriember is. Azonban nem igen tudjuk megnevezni. 

A francia megkülönbözteti a gourmand-t és a gourmet-t, a mértékletesség és kifinomultság alapján, továbbá meg tudja nevezni a nagyivót is. A buveur lefedi mind az iszákost, mind a filozófus ivót. Számtalan festmény képezi az értelmezés tanulmányait. 

Ezek szerint inni nem másodlagos dolog. Nem jég dupla viszkivel, ha Dallas, vagy ha névnap. A pótcselekvés ivás a romlottság, ami az alkoholizmus felé mutat. A megfontolt, ízekre épülő ivás viszont harmóniát teremt. A nyitott elmével ivás magától értetődően utasítja el a műanyag italokat. Ilyen módon inni ugyanolyan hasznos, mint horgászni, bélyeget gyűjteni, vagy töltött káposztát főzni. Akár befelé fordulva, akár jó társaságban óbégatva. 

A kultúra másik fogalma a sommelier. A fogalom hallatán kételyekkel teli, inkább negatív érzés támad bennünk. Zavaros, finomkodó, érthetetlen kifejezések veszik körül az embert, aki sommelier-nek nevezi magát. Arról ismerhető fel, hogy simulékony, sok esetben középszerű borokat méltat, és az irányított piac szócsöve. 

Ezért gúnyolódás céltáblája a sommelier. A tudományát illetően pedig olyan fogalomzavar a jellemző, amit komolyan kell venni. Mert a kóstolás igenis tudomány. Egészen pontosan egy egész szakma. Nem önmagáért való bravúr, amivel a kóstoló vakon képes felismerni a borokat, kiízlelve a fajtát és a terroirt,  hanem az ízek rendszerezésének tudománya. Ezzel a tudással képes a sommelier étel és ital sorokat alkotni. Olyanokat, amikkel ki tudja emelni a feltálalt étel finomságait.”