Segítettem egy hajléktalanon

„Napi jó cselekedet: segítettem egy hajléktalanon. Megszólított, amíg vártam a piros lámpánál és megkért, hogy ha van felesleges ágynemüm, akkor gondoljak már rá, mert az övét (nem az övét, az ágynemüjét! LOL) ellopták!!!!! Megsajnáltam szegényt és ugyan nem volt felesleges ágynemüm, de hazamentem a tartalék ágynemümért, visszamentem és odaadtam neki. Nem hitt a szemének. Segítséget kért és álmában sem gondolta, hogy az ilyen hamar fog érkezni. Tanulság: Tudom, hogy sokan úgy vagyunk vele, hogy inkább kerülünk mindenfajta érintkezést a társadalom ezen rétegével... Arról nem is beszélve, hogy ha megszólít egy hajléktalan, egyböl általánosítunk és azt gondoljuk »persze, csak lovét akar piára«... Nem tudjuk, hogy pontosan mi az ö múltja, mi az ö története és miért is tart most ott, ahol, de ennek ellenére azt mondom, hogy adjuk meg neki azt a tiszteletet (mielött elutasítanánk), hogy meghallgatjuk, hogy mit is szeretne mondani. Mert lehet, hogy szerencsétlen nem pénzt szeretne kérni, hogy eligya, hanem csak egy párnát, amin álomra hajthatja a fejét.”