Érdemes a médiáról való szakmai diskurzusban nagyobb szerepet adni a médiapiaci folyamatoknak, enélkül ugyanis nem érthető meg és főleg szabályozási eszközökkel aligha befolyásolható pozitív irányba az, ami a médiában történik.
„Elkészült egy olyan elemzés, amely a legfontosabb magyarországi médiapiaci folyamatokat írja le a válság kezdete óta eltelt időszakban. A tanulmányban a 2008-2011 közötti pénzügyi adatokat vizsgáltam és a legfontosabb történéseket, összefüggéseket írtam le. Természetesen az elemzés nem teljes, csak a legnagyobb cégek adatait tartalmazza, keveset tudunk arról a több ezer kisebb médiavállalkozásról, amelyek helyi piacokra vagy szűkebb fogyasztói szegmensek számára állítanak elő tartalmat. Mégis egyértelműen kiderül, hogy a magyarországi médiapiac mérete jelentősen csökkent az elmúlt években és egyelőre nem látszik ennek a folyamatnak a látványos megfordulása.
Tanulságos végiggondolni, hogy ez milyen hatásokkal járhat. Szűkül a magyarországi tartalom-előállítás, ennek minden gazdasági és társadalmi következményével együtt, a költségcsökkentési kényszer bizonyos költséges tartalomtípusok hanyatlásához vezet. Jelentősen nő a médiavállalatok kiszolgáltatottsága a hirdetőkkel szemben, a tulajdonosi elvárásoknak való megfelelés egyre több kompromisszumra kényszeríti a vállalatvezetőket. A sokszínűség elérése – ami kiemelt médiapolitikai cél – nem valósul meg magától értetődően a piac bővülésének köszönhetően, sőt, éppen ez ellen ható folyamatok vannak, amit a szabályozó csak nagyon átgondolt beavatkozással tud tompítani. A médiafogyasztásban egyre nagyobb a technológia szerepe, így nő a magas jövedelmű, iskolázott fiatalok és a leszakadó, idősebb rétegek közötti különbség. Az eddigi is jellemző társadalmi szakadék mellett már számolni kell azzal is, hogy sokszínű médiatartalom elérése, a közügyekről való korrekt tájékozódás és az információk elérésének lehetősége sem egyformán adatik meg a különböző társadalmi csoportok számára.
Érdemes tehát a médiáról való szakmai diskurzusban nagyobb szerepet adni a médiapiaci folyamatoknak, enélkül ugyanis nem érthető meg és főleg szabályozási eszközökkel aligha befolyásolható pozitív irányba az, ami a médiában történik. Ha elfogadjuk közös kiindulópontként, ízléstől és politikai hovatartozástól függetlenül, hogy mindannyiunk érdeke egy virágzó magyarországi médiaipar és mindenki számára hozzáférhető, sokszínű tartalomkínálat biztosítása, akkor ennek aligha van más útja, mint a médiapiac logikájának, iparági környezetének megismerése és ez alapján az értő szakpolitika kidolgozása.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Az amerikai médiakutató alelnöke szerint már érzékelhető, hogy Alex Soros átvette apja helyét.
Az Origo tényfeltáró cikke szerint amennyiben Magyar Péter mögött materiális értelemben is megjelenik a külföldi támogatás, az már komoly szuverenitási aggályokat vet fel.
A főpolgármester-jelölt szerint ez Karácsonyék hozzáállásának mintapéldánya.
