Vannak, akik úgy gondolják, hogy Washingtonnal szemben Alijevnek Moszkva felé kellene fordulnia.
„A mai Azerbajdzsán az évszázadok során hol arab kalifátus volt, hol mongol, perzsa vagy ottomán, hol orosz uralom alatt állt. Területét még 1828-ban felosztották egymás között az oroszok és a perzsák. Ekkor alakult ki az a képtelen helyzet, hogy az azeriek többsége - ma körülbelül 16 millió ember - az ország határain kívül, Iránban él. A perzsa ország északi részét ezért nevezik Dél-Azerbajdzsánnak, amelyet a második világháború alatt Sztálin minden lehetséges eszközzel megpróbált megszerezni a Szovjetunió számára, részben geopolitikai helyzete, részben természeti kincsei miatt.
A Vörös Hadsereg már be is vonult a régióba, és az expanziós szándék nyomatékosítására megjelent az azeri szovjetköztársaság kommunista pártjának első titkára, Mir Dzsafar Bagirov is. A brit szövetségesekkel kötött megállapodás értelmében azonban hat hónappal a Hitler felett aratott győzelem után az angol csapatok kivonultak a perzsa állam északi területeiről, a Vörös Hadseregnek pedig távoznia kellett Dél-Iránból.
A Vörös Hadsereg így kénytelen volt átengedni a terepet a sahnak, aki azután borzalmas mészárlást végeztetett Észak-Irán szakadár azeri csoportjai, főleg az értelmiség tagjai között, hogy elvegye a kedvüket az anyaországgal való egyesüléstől. Bizonyos fokig ezt a politikát érvényesítette a Reza Pahlavi sah uralmát megdöntő ajatollahok uralma is. A helyzet mindmáig a hamu alatt szunnyadó parázs hasonlatával írható le a legjobban.”
Egy washingtoni agytröszt arról számol be, hogy több amerikai tagállam nekiment a gyermekekre veszélyes pornóiparnak. Erről és a think tankek világáról kérdeztük Pogrányi Lovas Miklóst, az Alapjogokért Központ vezető kutatóját.
Természetesen Washingtonon múlik.
Tompos Kátyáért az elmúlt hónapban egy egész ország fogott össze. Rá emlékezünk!
A hallgatási pénzes perben minden vádpontban bűnösnek mondta ki az esküdtszék Donald Trumpot, aki szégyennek nevezte a történteket, és fellebbezni fog.
A háború kitörése óta mintegy 1600 külföldi vállalat vonult ki Oroszországból. Sokkal többen maradtak. Egyesek visszamásztak az ablakon, mások, amelyek el sem mentek, már nem is akarnak. Az üzlet virágzik, a moralizáláson alapuló profitgyilkolás pedig a múlté.
Háborúról, békéről és Magyar Péterről kérdeztük a Békemeneten résztvevő hatalmas tömeget.
