A magyar közigazgatás egy posvány

2012. július 16. 20:57

A személyügy általában valami olyasmi a legtöbb közintézményben, mint amilyen Vlagyivosztok lehet Oroszországban. Ha odaküldesz valamit Szentpétervárról, sosem lehetsz biztos abban, hogy megérkezik-e, vagy hogy vajon ott is megértik-e az orosz nyelvet.

2012. július 16. 20:57
Herizonford
Herizonford

„A közigazgatás megítélése egyébként abból a szempontból érdekes, hogy itt a tumblren is a legtöbben azt gondolják, hogy a közszférában csak a henyélés megy, és soha nem kell semmit rendesen megcsinálni, holott ez nem így van. Na jó, van így is, de a helyes inkább az, hogy embere és szervezeti egysége válogatja. Persze biztosan mindenki hangszálait kapargatja ilyenkor az a gondolat, hogy minden ember hajlamos felértékelni a saját munkáját (és annak komplexitását és mennyiségét is) másokéval szemben, és biztosan belőlem is csak ez a hiúságfióka csiripel most, de a közigazgatásban a visszacsatolások és a holisztikus szemlélet teljes és intézményes hiánya miatt ténylegesen hatalmas egyenlőtlenségek tudnak kialakulni e téren. Itt tényleg csak olyan rendszerek vannak, amikről csak azt lehet megmondani, hogy működnek-e, de azt nem, hogy hogyan. Hogyan lehetséges például, hogy egy három főt foglalkoztató szervezeti egységnek ugyanakkora ügyirat-forgalma van, mint egy tizenöt fősnek? Nem tudni. Nosza, rúgjunk ki a 15 fősből 5 főt! De ha pont olyan öt főt rúgunk ki, a 15 fős főosztály leáll. A mérleg másik serpenyőjében pedig: ha a háromfősbe teszek még egy embert, lehet hogy egyáltalán nem fog növekedni a teljesítményük. Persze az egész felett ott van az is, hogy még ennyire rendszerszerűen sem gondolkodik senki. A személyügy általában valami olyasmi a legtöbb közintézményben, mint amilyen Vlagyivosztok lehet Oroszországban. Ha odaküldesz valamit Szentpétervárról, sosem lehetsz biztos abban, hogy megérkezik-e, vagy hogy vajon ott is megértik-e az orosz nyelvet, vagy tudnak-e egyáltalán olvasni. Ha kérsz valamit egy vlagyivosztokitól, akkor meg már tényleg nagyon el lehetsz keseredve, és sajnos ezt a vlagyivosztokiak is tudják. Olyanok, mint a kutyák, megérzik az elkeseredést meg a félelemet, és vissza is élnek vele.

Másik nagy fekete pont, hogy a szellemi pezsgésnek és az önálló gondolkodásnak eleve nem kedvez a terület intézményei által ösztönösen megkövetelt bizonyos fokú lojalitás (amit egyébként a kormánytisztviselőkre vonatkozó új jogszabályok még elég komolyan kőbe is véstek). Na ez már annak a csigának a bal szeme, aminek a testét követve olyan mélyre jutsz a csigaházba, hogy talán sose jössz ki többé, ugyanis ha egyszer elkezded megkötögetni a magad kis pikkelynyi megalkuvásait, akkor addig meg sem állsz, míg nem leszel vízhatlan. Az én esetemben például ott van a régészet. Nem utálom én a régészetet, a régészekkel sincs semmi bajom, és én magam közvetlenül nem is ártok nekik, egyebekben azonban végrehajtom azt a kulturális örökségvédelmi törvényt, aminek a tavalyi módosításai gyakorlatilag padlóra küldték az egész szakmájukat. Cserébe viszont ott van az, hogy tényleg foglalkozhatok olyan dolgokkal is, amikkel szeretek, és persze legfőképp az, hogy van jövedelmem.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Krupp Skya
2012. július 17. 05:24
Te mi vagy a mocsárban Herizon, csak nem egy béka? Akit nem szoktak megkérdezni, ha lecsapolják a mocsarat vagy posványt. Mondta a nagytudású nagy eszű Kóka pannonpuma idomár.
NeMá
2012. július 16. 23:49
"a kulturális örökségvédelmi törvényt, aminek a tavalyi módosításai gyakorlatilag padlóra küldték az egész szakmájukat" Én mint kívül állónak, nem kéne konkrétumokkal tájékoztatni, mi szar a szerző szerint? így szar a cikk is.
KannibálTatárÚr
2012. július 16. 22:31
"A személyügy általában valami olyasmi a legtöbb közintézményben, mint amilyen Vlagyivosztok lehet Oroszországban. Ha odaküldesz valamit Szentpétervárról, sosem lehetsz biztos abban, hogy megérkezik-e, vagy hogy vajon ott is megértik-e az orosz nyelvet, vagy tudnak-e egyáltalán olvasni." Vlagyivosztokban az idén tavasszal adtak át három hidat. Az első, röptéri híd hossza 4 km felett van. A második, városi hossza 1400 m és a világ ötödik leghosszabb drótkötél hídja. A harmadik, a Keleti Boszporusz feletti 3100 m hosszú, középső szakasza 1104 méterrel a világ legnagyobb fesztávú függőhídja. A hidakat négy év alatt építették. A hidak kb. 30 milliárd rubelba (200 milliárd forint) kerültek. Szép kis analfabéták.
Laibach
2012. július 16. 22:11
Nem csak a közigazgatás, és már elég régóta, a politikai rendszereken, kormányokon is átível,ez az igazi magyar hungaricum: "Magyarország a rokonságok és a panamák lápvilága. Ez egy olyan furcsa ingovány, hogy aki ebbe beleplántálódik, vagy akklimatizálódik, vagy elpusztul. Az olyan növények, amelyek szeretik ezt a nedvdús talajt, buja virágokat hajtanak, azok, akik nem szeretik, belefúlnak a sárba." Móricz Zsigmond -Rokonok (1932)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!