Csányi Sándor lesz a leghosszabb ideig regnáló MLSZ-elnök – de kik voltak az elődei? Itt a magyar labdarúgás vezetőinek története!

2023. április 06. 14:46

Az üzletember 2010 óta az MLSZ elnöke, szerdától pedig újabb négy évig ő lesz a FIFA alelnöke. Komoly eredmény, de az elődök sem akárkik! Bemutatjuk a magyar labdarúgás egykori vezetőinek történetét.

2023. április 06. 14:46
null
Vámos Tamás

A sikeres sportvezető MLSZ-elnöki mandátumát 2015 után 2020-ban is meghosszabbították, tehát Csányi Sándor lesz a Magyar Labdarúgó Szövetség leghosszabban hivatalban lévő elnöke. Ez adta az apropót, hogy megvizsgáljuk: a második világháborút követő időszakban kik és milyen eredményességgel dolgoztak hazánkban a legnépszerűbb sportág vezetőjeként?

UEFA-elnök az MLSZ élén

1950 és 1963 között Barcs Sándor volt az MLSZ elnöke (előtte két évig a szövetség főtitkáraként dolgozott). Ugye, azt tudjuk, hogy „az elnök nem rúghat gólokat” (by Laczkó Mihály), de egy „prezident” tevékenységét is a világversenyeken való szereplések minősítik leginkább. Barcs ebből a szempontból (is) kitűnő vezetője volt a magyar labdarúgásnak. 

Regnálása a magyar labdarúgás aranykorszakára esett:

a magyar válogatott jelen volt az 1954-es svájci (ezüstérem), az 1958-as svédországi (a csoportmeccsek után estünk ki), valamint az 1962-es chilei világbajnokságon is (a későbbi ezüstérmes csehek vertek ki minket). Ezen kívül résztvevői voltunk két olimpiának (1952 Helsinki, aranyérem, 1960 Róma, bronzérem). Ezeket az eredményeket – persze, a helsinki arany kivételével – akkoriban bukásként élte meg a honi labdarúgó-társadalom, de ma már pontosan tudjuk: micsoda menetelés volt ez! 

Barcs Sándor kitűnő vezetői tulajdonságait a nemzetközi futballélet vezetői is fölfedezték. Nemzetközi sportdiplomáciai karrierjéhez csupán néhány adat: az UEFA (1960-78), majd a FIFA (1972-78) vezetőségi tagja, az európai labdarúgó-szövetség elnöke (1972-73). Javaslatára vezették be az azóta már Európa Ligának átkeresztelt második számú európai kupasorozatot, a Kupagyőztesek Európa Kupáját.

A hatvanas években még nem volt szokás, hogy az MLSZ éléről csak úgy kirugdossák az elnököket. Barcs Sándor ekkor már nem csak a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójaként tevékenykedett, hanem országgyűlési képviselőként is dolgozott és az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának az elnöke is volt. Egész egyszerűen annyi történt, hogy úgy érezte: közel másfél évtized után, egyéb elfoglaltságai miatt át kell adja MLSZ-elnöki tisztségét...

A legendás előd, Barcs Sándor regnálása az Aranycsapat korszakára (is) esett Fotó: MTI/Soós Lajos
A legendás előd, Barcs Sándor regnálása az Aranycsapat korszakára (is) esett Fotó: MTI/Soós Lajos

A Kádár-kedvenc MOB-elnök – és a nagy baki… 

Barcs Sándort 1964-ben Hegyi Gyula követte a Magyar Labdarúgó Szövetség élén, aki a kor divatjának megfelelően „felülről” érkezett a vezetői székbe. Eredeti szakmája vasesztergályos, ennek megfelelően „politikai” karrierje is a Vasas Szakszervezeten belül indult el. Nem sokkal ezután az Iparügyi, majd a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium – akkoriban létezett ilyen… - államtitkára lett. Innen már csak egy ugrás volt az Országos Sporthivatal, majd az Országos Testnevelési és Sportbizottság bársonyszéke.

Múltja miatt sokan Kádár János egyik kedvenceként is emlegették,

de ha csak azt nézzük, hogy az ő időszakára esett a magyar sport történelmének legsikeresebb olimpiájából három (1948 London, 1952 Helsinki, 1956 Melbourne) – akkor nem is volt olyan rossz választás… Hegyi Gyula ezzel párhuzamosan -1950-64 között - a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki tisztét is betöltötte.

A labdarúgás népszerűségére jellemző: amikor Hegyi Gyulát 1964-ben megválasztották a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének, azt nyilatkozta: „egyáltalán nem érzem azt, hogy lefelé buktam volna, sőt inkább megtiszteltetésnek veszem, hogy Magyarország legnépszerűbb sportágának szövetségét vezethetem.”

A belépője mindenesetre parádésra sikeredett: 1964-ben bejutunk az Európa-bajnokság négyes döntőjébe, majd a tokiói olimpián aranyérmet szerzett a magyar ötkarikás válogatott. És a menetelés tovább folytatódott: az 1966-os angliai világbajnokság rólunk (is) szól, 1

967-ben Albert Flórián Aranylabdát kap, 1968-ban, Mexikóban ismét mienk az olimpiai arany, miközben a Ferencváros, az Újpest és a Vasas sorra aratja sikereit a nemzetközi kupákban.

Ám Hegyi Gyula elköveti sportvezetői pályafutása talán legnagyobb bakiját: hiába végez a magyar válogatott Illovszky Rudolf irányításával az Európa-bajnoki selejtezőcsoportjának élén, 1968 elején hazahívja szövetségi kapitánynak Sós Károlyt. Aki annyira nem ismeri a magyar mezőnyt, hogy kis híján a szertárost állítja a kapuba, és a Népsport futballszakos újságíróját küldi el melegíteni… Ezek után semmi meglepő nem volt abban, hogy nem jutottunk ki az 1970-es, mexikói világbajnokságra – a kudarc nem csak Sós Károly leváltását, hanem Hegyi Gyula MLSZ-elnök távozását is jelentette…

Legalább a vámmal nem volt gond…

Hegyi után egy újabb káder, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága vezetője, Terpitkó András lett a magyar labdarúgás első embere.  Az általa irányított grémium találta ki a társadalmi munkában dolgozó szövetségi kapitány fogalmát: a Labdarúgás című folyóirat korábbi főszerkesztőjét, a Magyar Távirati Iroda sportszerkesztősége vezetőjét, Hoffer Józsefet ültették a válogatott kispadjára.

Ez az újítás igen rövid életűnek és hatástalannak bizonyult, hiszen egy Bulgária elleni Eb-selejtező-vereség után Hoffernek távoznia kellett. Ezt a bakit még megúszta Terpitkó (sebtiben vissza is hívta a válogatotthoz Illovszky Rudolfot, akinek vezetésével aztán ki is jutottunk az 1972-es kontinensviadalra), ám az, hogy az 1974-es világbajnokságot is nélkülünk rendezték (Edström, Edström…) már az ő bukását is jelentette. Az viszont borítékolható: Terpitkó András búcsújának a játékosok nem túlságosan örültek. Hiszen gondoljunk csak bele: egy-egy külföldi túra, válogatott mérkőzés, vagy éppen az 1972-es Európa-bajnokság után mennyi gondjuk lehetett a futballistáknak a vámolással a határon…

A diktátor

Ezt követően Kutas István személyében egy keménykezű sportvezető, egy igazi diktátor érkezett a magyar labdarúgás élére. Többek véleménye szerint Kutas már a korábbi években is a háttérből - mint az OTSB Sportoktatási Hivatalának vezetője, majd az Magyar Testnevelési és Sporthivatal helyettes vezetője – irányította a sportágat. Sokan elismerik, de sokan átkozzák a mai napig a személyét, ami tény: ő az egyik legprofibb, de egyben a legrettegettebb elnöke volt a szövetségnek.

Korábban soha nem tapasztalható ridegség, néha már-már érthetetlenségbe átcsapó szigor uralta a sportágat.

Az általa bevezetett követelményrendszert a mai napig emlegetik – a lóversenypályán futtatta a teljes NB I-es mezőnyt –

négy év alatt sok mindenkit porig alázott, de a válogatott még így is kijutott az argentínai világbajnokságra. Dél-Amerikába már nem ért el Kutas pallosa, a legszigorúbb követelményrendszer is kevés volt Mario Kempes, Osvaldo Ardiles, Michel Platini vagy éppen Roberto Bettega ellen. A csoportmérkőzések után a 0 pont és a kiesés végül nem csak Baróti Lajost, hanem Kutas Istvánt is elsodorta…

Szepesi György MLSZ-elnöknek még Pelét is sikerült Budapestre csábítania! Fotó: MTi/ Benkő Imre
Szepesi György MLSZ-elnöknek még Pelét is sikerült Budapestre csábítania! Fotó: MTi/ Benkő Imre

Az Aranycsapat 12. játékosa…

Ismét egy sportújságíró, a legendás rádiós, Szepesi György következett az MLSZ elnöki székében. Talán nem véletlen, hogy egy diktátor után olyan személy lett a labdarúgó-szövetség vezetője, akinek kedves, közvetlen stílusa, lojalitása felüdülés volt mindenki számára. Ráadásul a Szepesi-éra alatt két világbajnokságra is kijutottunk, ám míg Spanyolországban a balszerencse (pontosabban a belga Alex Czerniatynski) fosztott meg minket a továbbjutástól, Mexikóban tulajdonképpen már az első csoportmérkőzés után (ki ne emlékezne a Szovjetunió elleni 0-6-ra?...) le kellett mondanunk álmainkról. Mezey György szövetségi kapitány és Szepesi György pedig a posztjával kapcsolatban tette ugyanezt, már a franciák elleni vereséget követően, Mexikóban…

Rövidnadrág, technikai igazgató – eredmény nélkül…

A nagy égést követően érkezett Somogyi Jenő, a Pannónia Vendéglátó Vállalat vezetője, aki az MTK-VM futballszakosztálya elnöki tisztjét is betöltötte. Komora Imrét – Szepesi György utolsó intézkedéseként – még örökölte, de amint lehetett, három mérkőzés után leváltotta a Bp. Honvéd korábbi sikeredzőjét, és Verebes Józsefet nevezte ki szövetségi kapitánynak. A legendás szakember első regnálása nem tartott sokáig – a mai napig emlegetik, hogy az (is) okozta a vesztét, hogy

az NDK elleni barátságos mérkőzésre érkezvén, Lipcsében egy szál rövidnadrágban szállt le a repülőről –

Garami József pedig eleve csak megbízott kapitányként követte őt a válogatott élén. 1987 októberében az MLSZ elnöksége elfogadott egy határozatot a technikai igazgatói poszt létrehozásáról – az már más kérdés, hogy Bálint László volt az egyetlen a magyar labdarúgás történetében, aki ilyen címmel állt a nemzeti csapat élén… Bálint ténykedése csupán fél évig tartott, a hetente vívott barátságos mérkőzések megtették hatásukat: egy a Népstadionban elszenvedett, Ausztria elleni 4-0-s vereséget sem a szakember, sem Somogyi Jenő nem élt túl. 1988. július 4-én ugyanis Somogyi azzal hívta fel az MTI Sportszerkesztőségét, hogy „a kialakult helyzetre és egészségi állapotom megromlására való tekintettel lemondok a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöki tisztéről.”          

Mezey vissza-el…

Ezt követően – amolyan átmeneti megoldásként – a Tisza László, Vadászi Imre, Varga Miklós hármas került a szövetség élére, akiknek legnagyobb húzása az volt, hogy a finnországi „száműzetésből” hazatérő dr. Mezey Györgyöt visszacsalogatták a válogatott élére. Hatéves (!) szerződést kötöttek vele, azzal a kitétellel, hogy  ezt a kapitány 1988 decemberében mindenféle következmény nélkül felbonthatja. Meg is tette…

Munkaügyi per, Öcsi bácsi „felfedezése”- és egy kifacsart válogatott…

Következett Laczkó Mihály, a Vasas szakosztályelnöke, a Magyar Kábel Művek vezérigazgatója, aki kétszer is irányította a magyar labdarúgást. 1989-ben nagy reformtervekkel érkezett az elnöki székbe, és Bicskei Bertalannal kezdett a kapitányi hajóban. Ekkor még nem sejtette, hogy ez a tény alapvetően meghatározza majd az elnöki időszakát. 

Mivel a válogatott nem jutott ki az olaszországi világbajnokságra, a kapitány határozott idejű munkaszerződését módosította, és a hivatalos indoklás szerint a felkészültségére való tekintettel szakmai igazgatónak nevezte ki. A döntést követően Bicskei Bertalan kijelentette: korábban már nemet mondott a tisztség betöltésére, a módosításhoz nem járul hozzá, és ragaszkodik az 1992. január 1-i szóló szerződés kitöltéséhez. Ha mégis elmozdítják, jogorvoslattal él. (Bicskei később a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult, amely visszahelyezte munkakörébe.)

Mindeközben az MLSZ elnöksége már Mészöly Kálmánt nevezte ki szövetségi kapitánynak, aki egy évig töltötte be ezt a funkciót. Glázer Róbert ideiglenes kapitánykodását követően Laczkó ezután „robbantott”: a magyar labdarúgás történetében először egy határainkon túlról érkező szakemberre bízta legjobbjaink irányítását: az 1986-ban Bajnokcsapatok Európa Kupáját nyerő Steaua Bucuresti vezérét, Jenei Imrét nevezte ki a posztra.

Ne szépítsük: a húzás nem jött be, Jenei teljesen idegenül mozgott a magyar labdarúgásban, ráerőltette a csapatra az ívelgetős taktikát, ráadásul az első tétmérkőzésén, az Izland elleni vb-selejtezőn, a Népstadionban arcpirító vereséget szenvedtünk Izland válogatottjától. A szakember azonban előzetes ígérete ellenére nem mondott le, végül erre a selejtezősorozat végén, egészen pontosan 1993 áprilisában került sor. Ekkor,

egy elnökségi ülésen dobta be Szepesi György Puskás Ferenc nevét,

a magyar labdarúgás legendája viszont csak ideiglenesen vállalta a szövetségi kapitányi tisztséget, hiszen az MLSZ elnökségének mandátuma 1993 júniusában lejárt.

Laczkó viszont maradt, újból Verebes Józsefet nevezte ki kapitánynak, aki nem tudott csodát tenni: az amerikai világbajnokság utolsó két kvalifikációs mérkőzésén már a jövő csapatát építette. Azt azonban senki nem értette – talán még Laczkó Mihály sem – hogy 1994 tavaszán mi szükség volt nyolc (!) előkészületi meccsre egy olyan válogatottnak, amely már tulajdonképpen az 1996-os angliai Európa-bajnokságra készült… A kifacsart nemzeti csapat sorban szaladt bele a vereségekbe – ennek csúcspontja volt a Hollandia elleni 1-7 – majd a belgák elleni 1-3 után Verebes József megunta a kudarcsorozatot és lemondott. A támadások kereszttüzében nem maradt más választása Laczkó Mihálynak sem…           

Benkő darázsfészekbe nyúlt…

Az Aranycsapat és a Bp. Honvéd nagy barátja, a kispesti klub szakosztályelnöke, Benkő László következett a sorban. A Caola vezérigazgatója csupán két évig irányította a magyar labdarúgást, első teendői közé tartozott, hogy ismét Mészöly Kálmánt nevezte ki a nemzeti csapat szövetségi kapitányának. Bár volt egy-két bravúros eredmény – például a svédek legyőzése (1-0) ellenére - az angliai Európa-bajnokságra nem sikerült kijutnunk. Ez nem csak Mészöly, hanem Benkő László búcsúját is jelentette, aki pár évvel később így emlékezett távozásának okaira:

„Ebben az időszakban már kőkemény harc dúlt a közvetítési jogokért, mindenképpen azt szerettem volna elérni, hogy ne Bodnár György cége, hanem a magyar labdarúgás részesüljön a haszonból. A végén kisült, hogy az akkori pénzügyminiszter, Békesi László üzlettársa volt Bodnárnak, tehát tulajdonképpen darázsfészekbe nyúltam. Ennek „köszönhetően” elkezdték vizsgálgatni a cégeimet, természetesen semmit nem találtak, de én jobbnak láttam, ha elköszönök…”

Az 1-12-t a kapitány és az MLSZ-elnök sem élte túl…

Ismét Laczkó Mihály került az elnöki székbe, és a kor egyik sikeredzőjét, a rövid görögországi „légióskodás” után hazatérő Csank Jánost nevezte ki szövetségi kapitánynak. Elmondhatjuk: az „újkori” magyar futball sikerkorszaka volt ez, hiszen az olimpiai csapat – Dunai Antal vezetésével – kijutott Atlantába, míg az A-válogatott a vb-pótselejtezőkig jutott. Igaz, jelentős finn segédlettel: az első selejtezőn Nieminen hazafejelt labdáját Niemi kapus nem érte el, Orosz pedig nemes egyszerűséggel a kapuba talpalta a labdát, Helsinkiben pedig úgy egyenlítettünk a 91. percben, hogy az utolsó három labdaérintés nem a miénk volt. 

Ezután következett a Jugoszlávia elleni két pótselejtező. A szétesés előtt álló állam labdarúgói még egyszer megmutatták, hogy együtt remekül tudnak futballozni, és

nemes egyszerűséggel széttrancsíroztak minket: 1-7 az Üllői úton, 0-5 Belgrádban.

Senki nem lepődött meg azon, hogy ez a látványos kudarc Laczkó Mihály és Csank János állásába került…

Széllel szemben…

1998-at egy vadonatúj MLSZ-szel, a sikeres soroksári vállalkozó, Kovács Attila által irányított testülettel kezdtük. Bicskei Bertalan tért vissza a szövetségi kapitányi posztra, és az általa kialakított csikócsapat – Európa legfiatalabb válogatottjaként – rögtön egy szenzációs sorozattal nyitott: első öt barátságos mérkőzéséből négyet megnyert, és csupán Macedóniával játszottunk döntetlent… A remek próbákat azonban nem követte sikeres előadás, nem sikerült kijutnunk a 2000-es Európa-bajnokságra. Többek között azért sem, mert Kovács szembekerült az akkori politikai vezetéssel, és a sportminiszter, Deutsch Tamás egy sajtótájékoztató keretében leváltotta őt. 

Futballbírók az MLSZ élén

Majd a játékvezetők vették át a hatalmat a magyar labdarúgásban: egy izsáki ügyvédember (ma már a város polgármestere), dr. Bozóky Imre lett az MLSZ első számú vezetője, az egyik alelnök pedig Puhl Sándor, a korábban négyszer is a világ legjobbjának megválasztott FIFA-bíró, akinek éppen Bozóky volt az egyik állandó asszisztense. Bicskei Bertalan után Gellei Imre fejezte be az Eb-selejtező-sorozatot, majd következett a Bozóky-éra nagy vívmánya: a korábbi 150-szeres német válogatott, Lothar Matthäus kinevezése.

A világbajnok klasszis ugyan jobbára a barátságos mérkőzéseken ért el látványos eredményeket (ezek közül kiemelkedik Németország idegenbeli legyőzése), egyet azonban nem lehet elvenni tőle: ha eredményekben nem is tudta felülszárnyalni elődjeit – legalább a közönség nagy része rajongott érte. 

Dr. Bozóky Imre és Puhl Sándor nem csak a pályán, az MLSZ vezetőiként is összhangban dolgoztak Fotó: MTI/Földi Imre
Dr. Bozóky Imre és Puhl Sándor nem csak a pályán, az MLSZ vezetőiként is összhangban dolgoztak Fotó: MTI/Földi Imre

Kisteleki István: edzőcentrum, holland uralom, bundabotrány… 

Bozókyt a korábbi ligaelnök, Kisteleki István – hiába hangoztatta korábban, hogy esze ágában sincs a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke lenni – váltotta 2006 februárjában. Először a Bozsik-Détári kettősben hitt, akiknek egy Málta elleni vereség jelentette a végzetet (nem lett volna kapitány, aki e kudarcot túléli). Jött az ideiglenesen majd véglegesen megválasztott Várhidi Péter olaszveréssel, majd a holland „uralom” és - Erwin Koeman. Közben felépült a Telki Edzőcentrum, kitört az újkori bundabotrány, így nem csoda, hogy Kisteleki jobbnak látta, ha 2010 februárjában lemond az elnöki pozíciójáról

Az új sikerkorszak: Eb-részvételek, FIFA-alelnöki pozíció, új nemzeti stadion, szárnyaló válogatott

Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére vállalta el az ország egyik legtehetősebb üzletembere, Csányi Sándor a Magyar Labdarúgó Szövetség irányítását, és egy sikerkorszak vette kezdetét:

a futballisták száma megháromszorozódott, több mint 4000 pálya épült vagy újult meg, stadionépítési program indult. 

Felépült a Puskás Aréna, amelyben 2021-ben számos Eb-mérkőzést is rendeztek, női Bajnokok Ligája-döntőt férfi Szuper Kupa-finálét rendeztünk, míg idén a második számú nemzetközi kupasorozat, az Európa Liga két legjobb csapatát látja Budapest vendégül.

Csányi Sándort a nemzetközi futballvilág is „felfedezte”: a napokban már második ciklusát kezdi el a FIFA alelnökeként,

és eredményes tevékenysége a válogatott sikerein is lemérhető. A Csányi-korszak Egervári Sándor szövetségi kapitányi szerepvállalásával kezdődött, és bár voltak kiemelkedő sikerek (Svédország és Törökország legyőzése annak számít), a Hollandia elleni 1-8 után a rutinos szakember tudta a kötelességét.

Pintér Attila kinevezése tévedés volt (még kommunikációs tréningre is el kellett küldeni őt), ám ifjabb Dárdai Pál abszolút pozitív hangulatot és sikereket hozott: megalapozta a 2016-os Eb-részvételt, ám mivel a Hertha kötelékébe tartozott, hét mérkőzés után távoznia kellett. A „német vonal” azonban folytatódott: az MLSZ sportigazgatója, Bernd Storck vette át a stafétabotot, aki Norvégia dupla legyőzésével vezette ki a válogatottat a 2016-os kontinensviadalra – 30 év után lehetett egy világverseny résztvevője a magyar labdarúgó-válogatott!

Az Eb-szereplés és a csoportgyőzelem euforikus hangulatot teremtett, ám Belgium megállított minket, A 2018-as világbajnokságra azonban nem sikerült kijutni, többek között az Andorrában elszenvedett, arcpirító vereség miatt, így a német szakember jobbnak látta, ha a selejtezősorozat végén távozik.

Közös szenvedélyük a futball! Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Közös szenvedélyük a futball! Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

A belga „nagypapa” Georges Leekens kinevezése volt a Csányi-korszak legnagyobb tévedése, szerencsére a vezérkar időben kapcsolt, és a Honvéddal 2017-be bajnoki címet szerző

Marco Rossit Dunaszerdahelyről hívta a válogatott élére.

S elkezdődött a szárnyalás: a pandémia miatt elhalasztott, részben hazai rendezésű Eb-n a világsztároktól sem ijedt meg a válogatott, Franciaországtól és Németországtól is pontot szereztünk, a Nemzetek Ligájában pedig az A-divizíóba jutottunk, ahol az olasz-német-angol hármas sem tudta megakadályozni, hogy a második helyen végezzünk.

Igaz, mindeközben a katari vébé elúszott (az Albánia elleni kettős vereséget máig emlegetjük…), de a jó rajt, Bulgária legyőzése után minden esély megvan arra, hogy sorozatban harmadszor is Eb-résztvevők legyünk. Nem véletlen, hogy Csányi Sándor MLSZ-elnökként is már a harmadik ciklusát kezdte meg (2020-ban), így már jövőre történelmet ír: a magyar futball leghosszabb ideig regnáló vezetője lesz!

Nyitókép A nagy egymásra találás: Csányi Sándor és Marco Rossi Fotó: MTI/Illyés Tibor     

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Neville
2023. április 07. 20:50
" Javaslatára vezették be az azóta már Európa Ligának átkeresztelt második számú európai kupasorozatot, a Kupagyőztesek Európa Kupáját." Az Európa Ligának semmi köze a KEK-hez, az a VVk, majd UEFA-kupa utóda. Kb fél perc utána nézni....
Igazszó
2023. április 07. 17:29
A picsányi picsányi tehetségét meghaladja a magyarnak hazudott foci trágyadombjának elhordása, amit eddig nem volt kepes megtenni, azután se fogja. Pusztuljon a falábú faszkalapjaival együtt!
még fokozza
2023. április 06. 21:42
Kár, hogy a rengeteg pénzét focira költi és nem valami hasznos dologra.
Osztap Bender
2023. április 06. 18:39
Már az egész "jól kezdődik". Elnök a nagyszerű Barcs Sándor a Rajk per "népi ülnöke" és szavazó bírója. https://index.hu/belfold/1989/2009/01/28/vegulis_mondhatott_volna_nemet/
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!