A jövő havi NATO-csúcstalálkozó témái közül egyértelműen Ukrajna csatlakozási kérelme lesz a főszereplő. Kijev akkora nyomásnak teszi ki a szövetséget, mint a fegyverszállítások vagy a pénzsegélyek tekintetében a világ országait. A kommunikációs stratégia minden esetben ugyanaz: az ukrán vezetés csillagászati összegeket és első blikkre is megvalósíthatatlan, időnként teljesen abszurd követeléseket mond be a szövetséges országok felé, aztán várja, hogy követeléseiből mennyit teljesít a megszólított fél. Hasonló helyzet állt elő a NATO-csatlakozás ügyében. Kijev hosszú időn keresztül azonnali felvételt szeretett volna elérni, ezt a kérést azonban még az Egyesült Államok is elengedte a füle mellett. Meglepő, de a mai napig vannak országok, amelyek ezt az irányt képviselik, és a jelek szerint
semmi kivetnivalót nem találnak abban, hogy egy azonnali Ukrajna-csatlakozás egy azonnali 3. világháborút eredményezne.
Az azonnali csatlakozás számos további olyan problémát hordozna magában, amely a NATO-t dilemmák sora elé állítaná. Ezek egyike az orosz nukleáris fegyverarzenál. Amennyiben a szövetség nem csak és kizárólag az ukrán területek visszaszerzésére koncentrál, hanem csapást mér Oroszországra, a válasz borítékolható lenne. Nehéz felállítani a jelenlegi körülmények között eszkalációs elméleteket, egy konkrétan Moszkva elleni NATO-csapás esetén azonban egyértelmű lenne a válaszreakció. Bármilyen abszurd, egy azonnali csatlakozással Ukrajna sem járna jól. Jelenlegi célja ugyanis Ukrajna teljes felszabadítása, beleértve a Krímet is. A NATO mindent megtenne a további eszkaláció elkerülése érdekében – különös tekintettel az atomsilók zárva tartására –, háborús félként pedig
egyszerűen megmondhatná Kijevnek, hogy mit tehet és mit nem.
Miközben az ukrán kommunikáció már kizárólagosan teljes felszabadításról beszél, egy világháború esetén a NATO-vezetés kezdene diktálni, beleértve azt is, hogy Ukrajna hol és mit nem tehet.
Fenyegetődzés és ütemterv
Miközben még mindig vannak szép számmal, akik azonnali csatlakozást követelnek, maga az ukrán vezetés felhagyott ezzel a meddő próbálkozással, és többször kijelentette: tisztában van vele, hogy amíg zajlik a háború, országának esélytelen bekerülnie a szövetségbe. A B-verzió most az, hogy a vilniusi csúcson Ukrajna egy határozott ígéretet és csatlakozási ütemtervet kér a szervezettől. Ha ez nem teljesül – mondta az ukrán elnök – semmi értelmét nem látja, hogy Kijev részt vegyen a litván értekezleten.