Putyin elnök utódja nem Thomas Jefferson lesz – a közvetlen követője ugyanolyan nacionalista és tekintélyelvű lesz, mint Putyin.
A nyugati döntéshozóknak nem kellene reménykedniük egy „mérsékelt” orosz vezető eljöttében, aki a szomszédjaival békét, otthon pedig reformokat akar.
Oroszország vissza fog térni.
Függetlenül attól, hogy Oroszország ukrajnai veresége mennyire lesz súlyos, illetve attól, hogy ennek következtében mennyire épül le az orosz gazdaság és a hadsereg,
Moszkva soha nem fogja feladni a Kelet-Európára vonatkozó birodalmi terveit.
Még ha az újrafegyverkezés és az újjáépítés több évtizedet is vesz igénybe, Moszkva fenyegetést jelent majd szomszédjaira nézve. Az USA-nak és a NATO-nak erre a feltételezésre kell alapoznia a stratégiáit.
Hét kérdés, amit fel kell tenni a politikai döntéshozóknak
Azt azért az agytrösztben is elismerik, hogy senki sem tud konkrét ajánlásokat adni a döntéshozóknak a Putyin utáni Oroszországgal kapcsolatban. Viszont a fent említett célok és feltételezések alapján Luke Coffey megfogalmaz hét kérdést.
1. Mit kellene tennie az USA-nak, hogy koordinálja a nemzetközi választ a valószínűleg Oroszország-szerte megjelenő függetlenségre és önrendelkezésre buzdító felhívásokra?
Az Orosz Föderáció 83 szövetségi régióból áll.
Sokban az orosz szláv lakosságtól eltérő, közös kultúrával, történelemmel és nyelvvel rendelkező népek élnek.
Néhány ilyen egységben már most is vannak lappangó függetlenségi mozgalmak. Az Orosz Föderáció felbomlását követően a politikai döntéshozóknak számítaniuk kell arra, hogy e szövetségi egységek némelyike kinyilvánítja a függetlenségét. Az Egyesült Államoknak együtt kell működnie partnereivel, hogy összehangolja az önrendelkezési felhívásokra adott válaszlépéseket oly módon, amely „összhangban van az Egyesült Államok érdekeivel és a nemzetközi joggal”.
2. Az USA és partnerei hogyan tudnák megakadályozni, hogy az Orosz Föderáció felbomlása után a belső fegyveres konfliktus továbbterjedjen?
Az Orosz Föderáció felbomlása valószínűleg belső harcokhoz vezet majd a különböző hatalmi központok között. Amerika érdeke, hogy a harcok és a konfliktusok az Orosz Föderáció jelenlegi határain belül maradjanak és ne érintsék a szomszédos országokat. Az USA-nak és a partnereinek tehát fokozniuk kell a kétoldalú együttműködést az eurázsiai szárazföldön, hogy javítsák a katonai, határbiztonsági, bűnüldözési és biztonsági ágazati képességeket.