Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya szeretné, ha átvehetnék az oroszok tulajdonát. Elsősorban ingatlanok vagy cégrészek lefoglalásáról lenne szó. Ebben az összefüggésben a lengyeleknek fontos lehet egy bizonyos orosz, Wiaczesław Moshe Kantor. A szlovák kormány kizárná az állami közbeszerzésekből azokat a cégeket, amelyek kötődnek az oroszokhoz.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök hétfőn az ellenzékkel tárgyalt a lengyelországi orosz vagyon befagyasztásának és elkobzásának lehetőségéről. A lengyel kormány egyelőre azt hangsúlyozza, hogy egy ilyen elkobzás végrehajtásához alkotmánymódosításra lenne szükség.
Morawiecki miniszterelnök is kiemelte, hogy alkotmányos korlátai vannak az ilyen, tulajdonjoggal kapcsolatos lépéseknek, amelyben ingatlanok, pénzügyi eszközök és cégek részvényeinek lefoglalásáról lenne szó. Másrészt azt is kifejtette, hogy
„egyre több lengyel nem érti, hogyha az olaszok elkobozzák az orosz oligarchák jachtjait, akkor ők Lengyelországbanmiért nem hajthatnak végre ilyen akciókat. ”
A lengyel kormány még nem mutatott be kész javaslatot, de a miniszterelnök nyilatkozataiból kiderül, hogy nagy a kísértés. A Mony.pl portál szerint a célkeresztbe került Vjacseszlav Mose Kantor milliárdos, az Acron, a világ egyik legnagyobb műtrágya gyártójának a tulajdonosa. Kantor az Acron révén 19,82 százalékos részesedéssel rendelkezik a Grupa Azoty vállalatban is.
A Forbes szerint vagyona körülbelül 5,3 milliárd dollár, tehát nem tartozik a leggazdagabb oroszok közé. Kantor orosz, brit és izraeli állampolgársággal rendelkezik, és egyben az Európai Zsidó Kongresszus vezetője is. A Szovjetunió összeomlása után a műtrágyaiparból gazdagodott meg. Az izraeli „Haaretz” szerint Kantor azon üzletemberek csoportjába tartozik, akik nem álltak Vlagyimir Putyin útjába, de Moszkvában nem tartják különösebben Putyin bizalmasának. Ennek ellenére 2018-ban Kantor felkerült az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma által készített „Kremlhez közeli emberek” listájára.
Oroszország a világ egyik legfontosabb műtrágyagyártója, és az Acron az iparág legnagyobb helyi vállalata. Mielőtt sima antiszemitizmussal vádolnánk a lengyeleket, náluk azért húzta ki Vjacseszlav Mose Kantor a gyufát, mert 2012-ben az Acron megpróbálta átvenni a Zakłady Azotowe Tarnów –lengyel műtrágyagyárat, ugyanis akkoriban a cég részvényeinek felvásárlásába kezdett. A lengyel kormány azonban megvédte az Azotyt az ellenséges hatalomátvétel ellen, és összevonta a tarnówi vállalatot a puławy-ival. A legfőbb fenyegetésnek 2012-ben azt tartották, hogy az Azoty oroszok általi átvétele után a lengyel vállalat arra kényszerülne, hogy Oroszországból vásárolja a gázt., ugyanis ez a vállalat volt az egyik legnagyobb földgázfogyasztó Lengyelországban.
A fúzió után a Grupa Azoty Lengyelország legnagyobb vegyipari vállalatává vált, és a második legnagyobb nitrogén- és kombinált műtrágyagyártó az EU-ban. Legjelentősebb részvényese a lengyel Államkincstár 33 százalékos részvénycsomaggal, a második Vjacseszlav Mose Kantor 19,82 százaléknyi részvénnyel. Kantor, miután nem sikerült átvennie az egész céget, elkezdte felvásárolni a csoport részvényeit. 2014-ben átlépte a 20 százalékos küszöböt, később azonban a részvények egy részének eladására kényszerült. 2016-2017-ben a lengyel Államkincstár szerette volna megvásárolni az Azoty-részvényeket, sikertelenül. 2019-ben az Acron, a lengyel cég társtulajdonosaként megpróbálta blokkolni a Police-i üzembe tervezett kulcsfontosságú 5 milliárd PLN értékű befektetést. Egyébként a Grupa Azoty-t állami tulajdonú vállalatnak tekintik, nem fizet osztalékot az ambiciózus befektetési programja miatt.
A múlt héten hagyta jóvá a szlovák kormány azt a javaslatot, amely segítségével ki tudnák zárni az állami közbeszerzésekből azokat a vállalatokat, amelyek tulajdonosai a Szlovákia számára veszélyes országok polgárai. Ezzel ki lehetne szorítani azokat a vállalatokat is, amelyek társtulajdonosa esetleg orosz. A javaslatot még el kell fogadnia a parlamentnek, illetve
Oroszországot biztonsági kockázatot jelentő országnak kell minősíteni.
A javaslat szerint a kormány maga határoz majd arról, mely közbeszerzéseknél fogja alkalmazni ezt az előírást. A javaslatban van egy kis revans azért, mert Oroszország Szlovákiát is a barátságtalan országok közé sorolta.
Ez a javaslat tehát leginkább a Strabag építőipari óriást érintheti.
Nagy állami megrendelésekkel rendelkezik, és mögötte áll Oleg Deripaszka oligarcha, aki közvetlen kapcsolatban áll Vlagyimir Putyinnal.
Nincs annyira sok orosz kötődésű vállalkozás, amely komolyat szakított volna eddig a szlovák állami megrendeléseken. Közülük a legnagyobb kétségkívül a Strabag. Tulajdonosa Oleg Deripaszka még 2018-ban került az amerikai szankciós listára, majd idén március 10-én Roman Abramoviccsal együtt a brit szankciós listára. Az EU egyelőre még Deripaszkát nem listázta, szabadon kelhet, vállalkozhat.
A Strabag szlovákiai leányvállalata, egyedül vagy konzorciumban más cégekkel, 2015 óta több százmillió eurós nagyságrendű szerződést nyert el, elsősorban autópályák építésénél. Depiraszka társtulajdonos még két útkarbantartó vállalatban illetve egy kőbányában.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nyíltan beszélt erről az orosz külügyminiszter-helyettes.
Radoslaw Sikorski szerint nem a Nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva.
Rishi Sunak bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 2030-ig a GDP 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait.
Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint „veszélyesebbé vált a térségünk”.
Az Oroszország elleni harcban a hardver és a szoftver is fontos.
A kormánypárt 50.000 aktivistája mindenkit megkeres ebben a kampányban.
Az amerikai hadiipar is jól jár: minden eszközt ők gyárthatnak le.
