„Sokan az Egyesült Államok különböző részeiről azért jönnek San Franciscóba, mivel a városban szokatlanul magasak az anyagi juttatások, biztosított az ingyenes lakhatás és toleránsak a nyílt drogjelenetekkel szemben” – mutatott rá az író.
Shellenberger felfedte, hogy
„a kábítószer-túladagolás a fiatal és középkorú San Franciscó-iak vezető halálozási oka,
2019-ben a hatvanöt év alatti elhunyt lakosok 29 százaléka halt meg túladagolásban”.
A hajléktalanok egyik képviselője szerint „nem tudunk véget vetni a túladagolásnak, ameddig nem számoljuk fel a szegénységet és a rasszizmust”. Ennek hatására tavaly olyan plakátokat helyeztek ki az utcára, amelyek a droghasználat „biztonságosabb” módját hirdetik, mint például
„Ne egyedül használd, inkább adjátok körbe a barátaiddal”.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az elmúlt három évtizedben a San Franciscó-i Hajléktalanügyi Koalíció vezetője, Jennifer Friedenbach vette át az irányítást San Francisco hajléktalanügyi politikája felett. Friedenbach megakadályozza a nyílt droghelyszínek bezárását, fasisztának és rasszistának nevezi azokat, akik nem értenek vele egyet és tüntetéseket szervez a politikusok otthona előtt – mutat rá az író személyes blogján.
Jóemberkedés felsőfokon: San Francisco sátrakat állít fel a hajléktalanoknak, egy lakás éves bérleti díjának kétszereséért
Tavaly a városi tisztviselők a Civic Center Plazát „biztonságos alvóhellyé” alakították át: a kormány 262 hajléktalan számára állított fel sátrakat.
A sátrak egyenként 61 ezer dollárba kerültek, ez az összeg egy egyszobás lakás átlagos éves bérleti díjának 2,5-szöröse,
tehát ezzel a lendülettel akár lakásba is költöztethették volna a hajléktalanokat. A San Franciscó-i demokratikus kormány szerint a hajléktalanságot nem a szegénység vagy a lakások hiánya okozza, az emberek döntöttek úgy, hogy a függőséget és az utcai életet választják.