Nem építenek az erősségeikre
A görög kereskedelmi hiány nem csak az export és a versenyképesség növelését igényelné, hanem az import radikális csökkenését is, írja a görög portál, az Analyst cikke. Ez pedig könnyen elérhető lenne, ha a görögök hazai termékeket vásárolnának, ami pedig később ösztönözné a belföldi beruházásokat is, növelve a bruttó hazai terméket és az állami bevételeket is.
Görögország nagy potenciállal bíró primer szektorral rendelkezik, erre az adottságra az eddigi kormányok azonban nem voltak képesek építeni. Erre egy 2010-es, a görög termékek vásárlását ösztönző kampány is rámutatott, amelyet egy Estiator nevű lap indított az Egyesült Államokban. Talán a kampány is hozzájárult, hogy a következő években növekedés látszott az USA felé irányuló görög exportban, ami a görög termékek versenyképességének reményét vetette fel.
Azonban az Analyst szerint ma
minden egyes euróból, amelyet a görög gazdák kapnak termékeikért, 90 cent elhagyja az országot.
Egy korábbi kutatás kimutatta ugyanis, hogy a mezőgazdaságban használt eszközök többsége, de még a szükséges anyagok jelentős része is import révén érkezik az országba. Ráadásul, a szektorban alkalmazott munka is nagyrészt importált, hiszen a teendőket külföldi időszakos dolgozók végzik, akik azután hazájukba „menekítik” ki a bérüket. Ebből pedig egy másik nagy probléma adódik a görögök számára: a külföldi munkások többségét nem jelentik be, ezáltal az állam hatalmas bevételi veszteségekre tesz szert, cserébe nagyobb adót szab ki a gazdákra, akiket így még inkább ösztönöznek a fekete foglalkoztatásra.
A görög kormányzat részéről a jelenlegi válságban nem láttunk kísérleteket arra nézve, hogy ösztönözzék a hazai agrárszektort.
Semmilyen olyan érdemi kampányt vagy intézkedést nem lehetett látni, amely ösztönözné, hogy a lakosság görög cégektől görög termékeket vásároljon.
Izrael nyomában
Az Analyst Izrael példáját említi, ahol a portál szerint a hatvanas évekig szinte semmit sem volt képes termelni a mezőgazdaság a vízhiány miatt,
mára viszont hatalmas fejlődésen ment keresztül az ágazat. Ehhez hozzájárultak a modern üvegházak és az árnyékoló hálók is, amelyek elhárítják a károkozó rovarok „támadásait” és a napsugárzásnak csak egy részét engedik át. Ráadásul a vízellátás problémáját is megoldotta az ország, hála az innovatív sótalanító egységeknek és új öntözési technológiáknak. Természetesen a kormány is nagyon komolyan segítette a helyi termelőket, minimális árat garantálva a termékekért, miközben ösztönzi a beruházásokat is az ágazatban.
Izrael még a hideg éjjeli levegő páratartalmából is öntözővizet állít elő – általában is újrafelhasználva szinte minden cseppet.