A legsürgősebb az lenne, hogy a kormány fesztiválmoratóriumot hirdessen – fesztiválszervezők a Makronómnak

Vannak fesztiválok, amelyek már lemondtak rendezvényeket?

Az összes tavaszi fesztivál elmaradt vagy elmarad. A Budapesti Tavaszi Fesztiváltól az Országos Táncháztalálkozón keresztül nagyon sok fesztivál járt így. Egyelőre úgy tűnik, hogy a júniusra tervezett fesztiválokat sem fogják megrendezni, de ez attól függ, hogy a kormányzati előírások mit fognak tartalmazni. 

A Magyar Fesztivál Szövetség úgy számol, hogy a hazai – közel 800 – minőségi fesztivál körülbelül 30 százaléka marad el, 20 százalékát más időpontra teszik át, csökkentett vagy átalakított szerkezettel, kevesebb előadóval, helyszínnel. A fesztiválok 50 százalékáról pedig még nincs döntés, mivel nem tudják a fesztiválszervezők, hogy a meddig tart a jelenlegi helyzet és így nagyon nehéz tervezni.

A fesztiválok nagy részét nem néhány hét alatt rendezik meg, nagyságtól függően akár kétéves előkészületet is igényelhetnek, de persze most a kis létszámú, pár hónap alatt megszervezhető rendezvények is veszélyben vannak.

Minden fesztiválnak külön arculata van, mások a problémái, de a szervezők, igazgatók alapvetően optimisták. A vezetői- és csapat kreativitás, rugalmasság, nyugodtság és tapasztalat most sorsdöntő tényező. A szabadtéri rendezvények eleve nagyon kiszolgáltatottak, hisz ezeknek az eseményeknek eleget kell tenni az időjárástól kezdve a közönség elvárásának, szponzoroknak, költségvetésnek. 

A fennmaradó 50 százalék mire vár? Kormányzati intézkedésekre, a vírus enyhülésére?

Elsősorban az alagút végét kellene látni. A járványnak nem egyik napról a másikra lesz vége. A járvány időbenisége is befolyásolja a tömegrendezvények megtarthatóságát.

A másik fontos kérdés, hogy a fesztiválközönség miként áll magához a rendezvényekhez, az esetleges átalakításokhoz és lesz-e pénze a helyzet normalizálódása után.

A harmadik fontos elem, hogy az elmaradt vagy elhalasztott fesztiváloknak sikerül-e meggyőznie a kormányzatot a működési költségek egy részének átvállalására, hisz a kultúra közvetítése mellett a fesztiváloknak jelentős gazdasági haszna is van, több mint 80 milliárd forint állami bevétel folyik be és 36 ezer embernek ad a szektor közvetlenül munkát, közvetve pedig több mint háromszázezer embernek. A legtöbb fesztiválszervező évente egy-két eseményt szervez, ha ezek elmaradnak, nem hogy hasznot nem realizálnak, de semmilyen bevételük sem lesz, amivel a költségeiket fedezni tudnák és

A fesztiválszervezés egy összetett dolog. Az előadó- és alkotó művészek mellett a szervezők, a technikai munkatársak, a marketing-kommunikáció, a vendéglátás, az árusok, a szálláshelyek is számítanak a rendezvényekre. Fontos elmondani, hogy a magyar kézműves- és kisipar is nagyon függ a fesztiváloktól. 

A Magyar Fesztiválszövetség egy vis maior alap felállításán dolgozik. Hogyan állnak ezzel és milyen hatással lesz ez a szektorra?

A Magyar Fesztivál Szövetség – a saját Covid-19 Fesztivál Válságkezelő Munkacsoportja mellett – különböző egyeztetéseken is részt vesz, például a Magyar Turisztikai Ügynökséggel. A Szövetségünknek 230 tagja van, akik összesen 300 fesztivált üzemeltetnek, így már március elején megkezdhettük a munkát kérdőíveken keresztül, hogy adatokat és érveket gyűjtsünk a kormány számára. 

tehát konkrétan legyen egy dátum, ameddig nem lehet fesztivált tartani, utána pedig konkrétan limitálják a résztvevők számát, ez sok fesztivál helyzetén javítana és a közönség fele is egyértelmű kommunikáció lenne. Amely fesztiválok jegyeladással működnek, ott egyfajta voucher-rendszert kellene bevezetni, ami a jövőbeni túlélést biztosítaná.

Hatalmas szükség van ágazati egyeztetésekre, egymás közt kell párbeszédet folytatni szakmai szervezetek bevonásával, amivel elég jó úton haladunk. A járvány miatt igazoltan elmaradt fesztiváloknál szükség lenne 40 és 60 százalék közötti működéstámogatásra és a már meglévő pályázati pénzeket nem szabadna befagyasztani, hanem módosítani kellene a szerződések feltételeit.

A kormányzati intézkedéseket milyennek látja?

Én úgy gondolom, hogy a legfontosabb jelenleg az egészségügy és az oktatás, a rendezvények nem az első sorban állnak, de ezzel mindenki tisztában van a szakmában. Azért dolgozunk, hogy segítséget kapjon az a rengeteg ember, akinek veszélybe került a munkája. A Magyar Turisztikai Ügynökséggel heti rendszerességgel tárgyalunk, a Nemzeti Kulturális Alappal és az Emberi Erőforrások Minisztériumával pedig folyamatos a kommunikáció. Az EMMI-vel való kapcsolat még intenzívebb lehetne.

Említette, hogy rengeteg kis fesztivál is veszélyben van. Közülük mennyi fejezheti be a működést végleg, ha kimarad az idei szezon?

Számszerűen ezt nehéz megmondani, mivel nagyon friss a probléma, így folyamatos az adatgyűjtés és hétről hétre változnak a dolgok. Ha a járványhelyzet és a törvények úgy engedik, akkor az augusztusi fesztiválokat már átalakításokkal talán megtarthatják. Ennek az a veszélye, hogy

a másik fontos kérdés pedig az, hogy az emberek mernek-e fesztiválokra menni és lesz-e pénzük erre.

Ebben a bizonytalanságban hogyan lehet egyáltalán szervezni?

A vállalkozói és egyéb szerződések nagy része biztosan figyelembe veszi a különleges szituációt. A művészek, a szervezők, a technikai kiszolgálók közt látható az együttműködés, mindenki érti a helyzetet. Működik a szolidaritás, a kölcsönös bizalom most a jövő záloga.

Ezenfelül azt is fontos elmondani, hogy olyan innovációk jöhetnek be a fesztiválokba, amelyeket eddig nem láthatott a közönség. Egy fesztivál lényege a közösség találkozása a valós térben, de most olyan digitális kísérleteket is látni, amelyeket a jövőben be lehet építeni a fesztiválok tartalmi részébe is. A jelenlegi helyzetben az a fontos, hogy a közönség akarja, ne felejtse el a közösségben átélt kulturális, népművészeti és hagyományőrző, vagy gasztro élményeit.

A fellépőket mennyire érinti ez az időszak?

de nem csupán fesztivál fronton, a színházak is hasonló helyzetben vannak. A legkiszolgáltatottabbak a szabadúszók, akik nem tartoznak egy zenekarba vagy társulatba sem.

Rengeteg kormányzati támogatás érkezett a szektorba, ami valamennyire enyhíti a kialakult helyzetet, de amint lehet rendezvényeket szervezni, akkor minden újraindulhat. Mi azt számoltuk ki, hogy

ha bedől a fesztivál piac. Ezek borzasztóan nagy számok.

A fellépők, szponzorok mennyire rugalmasak a kialakult helyzetben?

Nagyon nehéz megmondani, mert ez attól függ, hogy mennyire kötötték le az egyes fesztiválok a fellépőket a szezonra. Nyilvánvalóan nagyon sok élő szerződés van, amelyeket egyedi megbeszélések alapján kell rendezni, ennek megoldása lehet, hogy a művészek megértik a fesztivál helyzetét és például valamilyen kedvezményt adnak.

A szponzorok esetében is sok függ a szerződések átalakításától, aktualizálásától.

Itt most hatalmas összefogásra van szükség és nincs egységes recept mindenre. 

A fesztiválszervezők nyílt levélben kérték, hogy az elővételben vett jegyeket tömegesen ne váltsák vissza elhalasztott rendezvények esetén a vásárlók. Ezeket a jegypénzeket a fesztiválok teljes egészében elköltik szervezésre?

Ez leginkább az egyes fesztiválok tőkehelyzetétől függ. Van olyan helyzet, ahol bizony egy részét már elköltötték, mert ebből fejlesztették a „terméket”. Nagyon nehéz helyzet vár ránk, de közös erővel megoldható lehet, mi folyamatosan ezen dolgozunk.

Külföldről inspirálódnak?

Külföldön rengeteg példát láthatunk, például a finnek létrehoztak egy kulturális segélyalapot, amelynek szakmai partnere a finn fesztiválszövetség volt, de vannak más országok is, ahol alapokat hoztak létre a fesztiváloknak, de ez a járványhelyzettől függően folyamatosan változik.