Szujó Norbert: Kéne egy jó lap

2016. november 03. 08:24

Szujó Norbert szerint a fantasztikus könyvkiadás hozza az elvárható színvonalat, a lapkiadás azonban elég szegényes, sőt: elkeserítő. Megoldást jelenthetnek azonban az alternatív terjesztésű lapok, magazinok és fanzinok. Amire mindenképp szükség van, az a kommunikáció az alkotói, szervezői körök és a befogadók között. A magyar fantasztikum helyzete, tizenkilencedik epizód.

2016. november 03. 08:24

Hogy változott a fantasztikus irodalmi közeg az elmúlt években? A Mandiner.sci-fi első születésnapjára arra kértünk egy sor, a sci-fi-, fantasy- és horrorközegben aktív írót, szerkesztőt, bloggert és olvasót, hogy értékeljék a magyar fantasztikum helyzetét 2016-ban.

Aki válaszol: Szujó Norbert, a Randomkult blog gazdája.

*

Ha a fantasztikus irodalom jelenkori, hazai helyzetéről kell értekeznem, akkor azt kizárólag az egyszeri befogadó (olvasó, érdeklődő) szemszögéből tehetem, ugyanis sem elkötelezett rajongója, sem művelője nem vagyok és ilyen irányú szaktudásom vagy tudományos végzettségem sincs. Laikus, műkedvelő vagyok tehát, még akkor is, ha az életemben, személyiség-fejlődésemben igen jelentős szerepe volt ennek a kultúrának is. 

A harmincas éveimet taposom (nem régóta), így aztán amikor először kézbe vettem a legendás Kozmosz könyvek egy-egy kötetét, vagy néhány klasszikus Galaktikát, akkor azok már kopottak és sokszor olvasottak voltak. Én ekkor tanultam meg tisztelni a sci-fit - Asimov, Clarke vagy Lem művei olyan üzeneteket közvetítettek az olvasó felé, amelyek megértése és megértetése még ma is fontos. Nem csodálkozom azon, hogy a jelenkori befogadói kör az akkorival azonos rétege még ma is igényli ugyanezt az élményt.

Emellett megértem azokat a véleményeket is, amelyek az aktuális külföldi irodalmi helyzet reprezentálását várják a magyar kiadóktól. Szükség van a modern kor új kihívásaira, társadalmi jelenségeire reflektáló üzenetek megfogalmazására és továbbítására és ehhez elengedhetetlenül szükséges a legfrissebb alkotások és vélemények közlése.

Hatványozottan fontos továbbá a hazai alkotók foglalkoztatása. Örömteli, hogy nagyon sok aktív írónk érzi magát otthonosan a spekulatív zsánerekben, egyre több a fiatal próbálkozó. Úgy érzem sokkal többen vágynak alkotni idehaza, mint ahányan ténylegesen reflektorfénybe kerülnek - a feltörekvő alkotóknak nyilván a külföldi kiadványok diktálta versenyben kell helytállniuk, ami megfelelő tehetséggondozás nélkül nem egyszerű.

Szerintem Magyarországon nem könnyű könyvet kiadni, a véges erőforrásokból gazdálkodó kiadóktól pedig nem várható el, hogy teljesen kiszolgálják a felmerülő igényeket és a kelendő, nagy olvasótáborral büszkélkedő szórakozató irodalmon belül sem a sci-fi, a fantasy vagy a horror a legnépszerűbb. Ennek ellenére jónak látom a hazai viszonyokat, a nagy kiadók felismerik a fantasztikus zsánerek jelentőségét, és még néhány olyan név is van, ami „sci-fi-kiadóként” vagy „fantasy-kiadóként” él a köztudatban.

Amiben rosszabbnak tűnik a helyzet számomra, az a lapkiadás. Újságárusi terjesztésben csak egy, mindenki számára jól ismert, tudományos-fantasztikus irodalmi folyóirat van jelen. Talán mindannyian emlékszünk azokra a „régi, szép időkre”, amikor sokkal több fantasztikus tematikájú magazin jelent meg, ám, amennyire tudom, ezek nem voltak hosszú életű sorozatok, tehát a helyzet valamiért (úgy sejtem, leginkább gazdasági okokból) soha sem volt stabil. A jelenlegi felhozatal nekem is elkeserítőnek tűnik, de amennyire tudom, a fősodorbeli folyóirat-kiadás és terjesztés még a könyvkiadásnál is irgalmatlanabb üzlet, hiszen komoly gazdasági érdekek döntik el már azt is, egy-egy kiadvány hová kerüljön a polcon.

Ha ezen a piacon van helye egy másik kezdeményezésnek, akkor annak elindítására alkalmasabb időszak aligha lesz a jövőben. Talán érdemes lenne tudománnyal, technikával és szórakoztatóiparral is foglalkozó, populáris, kommersz internetes médiumokkal tárgyalni. Nem szégyen egy filmes, videojátékos, “tech-kütyüs” magazinnal lepaktálni, a „szent cél” érdekében. Ötletelni és lépni kell. Ezen a téren érdekes változásra számítok a jövőben.

Amitől azonban valóban sokkal többet várnék, az az alternatív terjesztésű lapok, magazinok, fanzinok területe. Ma már nem olyan nehéz ilyesmit kivitelezni, mégis azt látom, hogy „egyéb csatornákon” kevesen próbálkoznak. Az Új Galaxis egy régóta aktív kulturális jelenség, példaértékű támogatója a magyar sci-fi irodalomnak. Ritkának érzem a megjelenését, de még ez is érthető, ha az igényességre törekvő szelekciós elveket figyelembe veszem. Amiben hiányosságot érzek, az a fiatal, amatőr hazai írókat támogató kezdeményezések. Az idén indult Azilum és Black Aether magazinok (önfenntartó és a nem profit-érdekelt cikkírókat, írókat támogató, nyitott szemléletük tekintetében) példaértékűek lehetnének egy sci-fi/fantasy kiadvány megvalósítására is. Nem is értem pl. miért nincsenek hasonló fantasy témájú fanzinok.

Ami az én elvárásaimat jelenleg kielégítené, az egy akár ismeretterjesztő cikkeket is közlő, tudományos-fantasztikus irodalmi lap lenne, amely non-profit elveket figyelembe véve működne, a fent hozott példák alapján, alternatív terjesztésben. De akár egy ingyenes, elektronikus kiadványt vagy portált is el tudnék képzelni, amely első sorban nem híroldalként vagy blogként (hiszen azokból rengeteg, és nem egy nagyon jó van), hanem egy alkotói kör munkásságának eredményeként, egy kulturális aktivitás fórumaként jelenne meg. Ha emellett többen az újságárusi terjesztést is megcélozzák, az csak élénkíti a művészeti, kulturális életet.

Akármilyen megújulást vagy fejlődést is vizionálunk, mindenképpen szükség van a kommunikációra az alkotói, szervezői körök és a befogadók között. A kisebb közönségnek szóló tematikus rendezvények, felolvasó estek mellett nagyon nagy szükség lenne egy különböző területeket összefogó, akár amatőr szerveződésnek, amely azután jó táptalaja lenne konferenciáknak, találkozóknak, díjaknak. Egy ismerősöm gyakorlatilag tőlem tudta meg, hogy egyik novelláját Zsoldos-díjra jelölték, ami a kommunikáció teljes hiányát jelzi, márpedig kapcsolattartás hiányában nem működhet semmi. Izgatottan várom a díjjal kapcsolatban ígért fejleményeket.

Összegzésképpen én úgy látom, hogy a fantasztikus irodalom hazai fellendülése előtt esetenként kikerülhetetlen akadályok állnak, ám alternatív utak keresésével és az alapvető hozzáállásbeli problémák kijavításával fel lehet építeni egy olyan kulturális bázist, amire számos művészeti ág médiumtól függetlenül is bizalommal támaszkodhat.

*

A cikksorozat összes része A magyar fantasztikum helyzete címke alatt elérhető, de érdemes követni Facebook- vagy Moly-oldalunkat is.

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!