A dollár után sokáig az euró volt a második legnagyobb globális valuta, de most Kína véget vetett ennek. Megállítható egyáltalán az EU totális eljelentéktelenedése a világgazdaságban? Szakértőt kérdeztünk.
A kínai jüan megelőzte az eurót, és a világkereskedelem finanszírozásában a második legnagyobb valuta lett. A kínai bankok által felvett hitelek megugrása a jüant az euró mellett a világkereskedelem finanszírozásában használt második legnagyobb valutává emelte, ami lendületet adott Peking azon törekvésének, hogy a jüant nemzetközivé tegye.
A SWIFT szerint a jüan részesedése a kereskedelem finanszírozásában a globális valutaként
szeptemberben 5,8 százalékra ugrott az év eleji 3,9 százalékról, és ezzel első alkalommal felülmúlta az eurót.
A kínai valuta, valamint az Európai Unió közös valutájának helyzetéről Philip Pilkington londoni közgazdászt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársát kérdeztük.
A közgazdász elmondta, hogy amikor az eurót bevezették – 1999. január 1. – akkor sokan azt gondolták, hogy a közös európai fizetőeszköznek esélye lehet arra, hogy meghatározó tartalékvaluta, de akár az amerikai dollár riválisa is legyen a világgazdaságban. Ezt remélték az európai közgazdászok, és ettől féltek az amerikai kollégáik. Ugyanakkor gyorsan kiderült, hogy ez a forgatókönyv nem fog bekövetkezni – mondta lapunknak Pilkington.
A mostani hírek, miszerint az eurót a jüan megelőzte a világkereskedelem finanszírozásában
valójában nem lényeges, mivel az euró sosem vált olyan meghatározó valutává, mint amilyennek tervezeték.
Továbbá félrevezető is, hiszen a két valuta igencsak eltérő helyzetben van. Az Európai Unió szorosan az Egyesült Államok által irányított pénzügyi rendszerbe van integrálva. Miközben Kína, mint az Egyesült Államok kihívója, nem, és Pekingnek fontos érdeke is, hogy létrehozzon egy alternatív monetáris rendszert a világban – fejtette ki.
Ezzel szemben az EU sosem próbálta meg valójában „kihívni” az amerikai monetáris rendszert maga ellen,
pedig az európai döntéshozóknak lett volna lehetőségük arra, hogy az euróból egy jóval dominánsabb valutát csináljanak a világgazdaságban. Ugyanakkor az unió nem akart konfliktust vállalni az Egyesült Államokkal. Kínát láthatóan nem kötik hasonló megfontolások gúzsba: most nyíltan hajlandó lépni.
Az euró helyzetét tovább gyengítette a 2008-as pénzügyi világválság is, amely következtében beköszöntött Európában a szuverén adósságválság.
A válság következtében káosz uralkodott az unióban, miközben az Egyesült Államok határozott lépéseket tett a válságra válaszul. Az akkori helyzettől a mostani viszont egy jelentős tényben különbözik a közgazdász szerint, ez pedig Németország szerepe.
Németország mára az egyik legvédtelenebb gazdaságává vált az uniónak, amennyiben bekövetkezne egy újabb pénzügyi krízis, az új szuverén adósságválság egészen más fordulatokat venne, mint 2011-ben.
Ezt is ajánljuk a témában
Milyen politikai és gazdasági célokat akar elérni neutrális diplomáciai hozzáállásával Peking? A közel-keleti konfliktusban is építi globális szövetségi hálóját? Geopolitikai elemzés a Kína-szakértővel podcast-műsorunkban.
A dollár nem fog eltűnni
Pozsár Zoltán közgazdász a Budapest Eurasia Forumon tartott panelbeszélgetésen pénteken elmondta, hogy a dollár egyeduralma a nemzetközi pénzügyekben a végéhez közeledik, de ennek ellenére az amerikai fizetőeszköz nem fog eltűnni. Pozsár szerint a következő években más jelentős valuták fognak megjelenni a világban, amelyek egymás mellett létező monetáris rendszereke fognak kialakítani. A közgazdász szerint a következő időszak nagy kihívása az lesz, hogyan lehet kialakítani ezeknek a párhuzamos rendszereknek az együttműködését.
A Biden-kormányzat, különösen az ukrajnai háború kirobbanása óta még agresszívebben lép fel Kínával szemben, és szankciókat vezetett be, például a félvezetők területén. A közgazdász ugyanakkor elmondta, hogy ezek a szankciók valójában kudarcnak tekinthetők, mivel Kína fokozatosan leküzdi a hátrányát a félvezetőgyártás területén.
„Én úgy gondolom, hogy a két héttel ezelőtti San Franciscó-i Biden-Hszi találkozó azt jelezte, hogy legalábbis a demokraták és az amerikai állam úgy döntött, hogy a kínai elszigetelődési politika valójában rossz ötlet.
Ami Európát illeti,
nem hiszem, hogy Európa valaha is őszintén részt akarna venni egy Kína elleni elszigetelési stratégiában.”
Azonban és kénytelenek voltak belemenni ebbe a politikába, mert kötelességüknek érezték az amerikaiakkal szemben – tett hozzá. „De most, hogy az amerikai elszigetelődési stratégia összeomlóban van, azt hiszem, azt látjuk, hogy az európaiak sokkal magabiztosabbá válnak a Kínával való kapcsolatok javításában.”
Paradox módon, amennyiben újra Donald Trump lenne az amerikai elnök és agresszívabb Kína politikát akarna követelni az uniótól, akkor az európai politikusok – a politikai ellentétek miatt – bátrabban tudnának ellentmondani Washingtonnak ezen a téren. A közgazdász szerint az EU és Kína közötti gazdasági kapcsolatok nem fognak romlani, hacsak nem történik valami igazán nagy „őrültség”: például egy háború Tajvannal.
Ezt is ajánljuk a témában
Kína új fényalapú chipje az amerikai szankciók ellenére is megdönti a sebességi és energiahatékonysági rekordokat. A Nature folyóiratban szereplő tanulmány szerint ez a chip – amely különösen a képfelismerés és az autonóm vezetés terén mutat kiemelkedő teljesítményt – új dimenziókat nyithat meg a mesterséges intelligencia világában.
Azzal kapcsolatban, hogy számos nyugati média és közgazdász is a kínai gazdaság összeomlását jósolja, elmondta, hogy ezt jósolták már 2015-ben is, amikor az ingatlanpiac indult süllyedésnek. A kínai gazdaságot nagyrészt viszont a kínai állam irányítja. A kínai gazdaságban az összes beruházást nagyjából a Kínai Népi Bank és a kínai állami tulajdonú vállalatok irányítják. Így alapvetően a Kínai Kommunista Párt irányíthatja ezeket.
A kínai gazdaság tehát nem úgy működik, mint a nyugati gazdaságok.
És ezt a nyugati elemzők nem tudják megérteni – mondta. Hozzátéve, azóta már legalább három négy alkalommal szintén megjósolták, hogy a kínai gazdaság összeomlik, ami viszont sosem történt meg eddig.
Minden alkalommal tévedtek, és Kína nem omlott össze.
„Soha nem volt erős bizonyíték arra, hogy Kína nem fogja elérni az idénre kitűzött 5 százalékos növekedési célját. Három héttel ezelőtt az IMF felülvizsgálta a GDP-előrejelzését, és azt mondta, hogy Kína el fogja érni a növekedési célját, és ennek ellenére a nyugati média még mindig azt hangoztatja, hogy a kínai gazdaság össze fog omlani” – mutatott rá, hozzátéve: „Úgy gondolom tehát, hogy a múltban a nyugati kommentátorok egyszerűen nem értették a kínai gazdaságot. De azt hiszem, ezúttal a félelem is szerepet játszik. Az emberek kezdik felismerni, hogy Kína most már a világ egyik legnagyobb gazdasága, és ez geopolitikai következményekkel jár. És megpróbálnak, olyan előrejelzéseket készíteni, amelyek valójában csak a reményeiket fejezik ki”.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha a jelenlegi GDP-t nézzük, az USA vezette tömb felülmúlja a Kína által dominált BRICS gazdasági erejét. Csakhogy túl sok a csakhogy...
***
Nyitókép: Getty Images / LUVLIMAGE
Ennek az Amerikának éppen ez az elnök dukál.
És ehhez elég a kormánynak megállapodnia néhány kínai vállalattal.
Amerika szövetségeseibe szállt bele az amerikai elnök.
Szinte nincs olyan mondata az amerikai elnöknek, amelybe nem kell utólag belejavítani.
Amerika mentőövet dobott Ukrajnának – ami nem a győzelemre, hanem az összeomlás elkerülésére elég.
Zelenszkijtől Babišig Kelet- és Közép-Európa számos országában próbálkozott már a politikai elit leváltásával a gazdasági vagy kulturális elitből érkező vadonatúj szereplő. Kohán Mátyás írása.
A béke fontosságára hívták föl a figyelmet.
