Uniós főtanácsnok: uniós jogot sért a magyar felsőoktatási törvény módosítása

Uniós jogot sért a magyar felsőoktatási törvény módosítása, amelynek értelmében Magyarországon csak úgy működhet külföldi oktatási intézmény, ha saját hazájában is végez tényleges oktatási tevékenységet és az együttműködést nemzetközi szerződés rögzíti – közölte álláspontját Juliane Kokott, az Európai Bíróság főtanácsnoka Luxembourgban csütörtökön. Magyarországnak egyenlő bánásmódot kell biztosítania a külföldi és belföldi felsőoktatási intézmények számára. Az Európai Unió jogszabályaival és a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival is ellentétes az, hogy Magyarországon külföldi oktatási intézmény csak úgy működhet, ha saját hazájában is végez tényleges oktatási tevékenységet és az együttműködést kormányközi szerződés rögzíti – tudatta a főtanácsnok.

Juliane Kokott szerint a származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelmény sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját is, mivel aránytalanul korlátozza az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát. A származási állammal kötendő nemzetközi szerződésre vonatkozó feltétel, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményében (GATS) előírt egyenlő bánásmód elvébe ütközik. Ezt az egyezményt a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötötték, és az EU jóváhagyta, így az az uniós jog részévé vált. Magyarország tehát mint tagállam „diszkriminatív és önkényes” jogsértést követett el – közölte Kokott.

2017-ben úgy módosították a magyar felsőoktatási törvényt, hogy az Európai Gazdasági Térségen kívüli államok felsőoktatási intézményei csak akkor működhetnek Magyarországon, ha Magyarország és a származási állam között nemzetközi szerződés áll fenn, és az adott egyetem a származási országban is nyújt képzést. Az Európai Bizottság a módosítások miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A bíróság közleménye kitér arra, hogy a Soros György által támogatott Közép-európai Egyetem (CEU) volt az egyetlen már Magyarországon működő külföldi egyetem, amely nem tudott megfelelni ezeknek a feltételeknek, be is szüntette budapesti tevékenységét, és Bécsben nyitott kampuszt. A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot. A bíróság most kezdi meg a tanácskozást az ügyben, ítélet később várható.

(MTI)