Október 23-án Oroszország védelmi minisztere, Szergej Sojgu bejelentette, hogy értesüléseik szerint Ukrajna úgy nevezett „piszkos bomba” bevetésére készül a hadműveleti területeken. Aggályait francia, török, brit és amerikai kollégáival is megosztotta, hangsúlyozva, hogy Kijev célja ezzel a provokáció és a háború eszkalálása.
Néhány nappal később, október 24-én Vaszilij Nebenzia, Oroszország ENSZ-nagykövete az ENSZ-nek címzett levelében is megerősítette aggodalmait, másnap pedig Oroszország felvetését személyesen is az Egyesült Nemzetek Szervezetéknek Biztonsági Tanácsa elé tárta. A szervezet zárt ajtók mögött tanácskozott ennek kapcsán.
Az ENSZ Moszkva kezdeményezésére, Kijev meghívására vizsgálódik piszkos bomba után kutatva
A nyugati vezetők kezdetben lesöpörték ezeket az aggályokat az asztalról, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára „abszurdnak” nevezte Sojgu állításait. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését követően azonban kiderült, hogy a nemzetközi szervezet keretein belül működő, bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (IAEA) a napokban Ukrajnába küldi megfigyelőit. A delegáció feladata, hogy
megbizonyosodjon arról, hogy az orosz álláspont megalapozott-e, vagy csak egy újabb propagandisztikus állításról van-e szó.
Megjegyzendő, hogy a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség csakis ukrán meghívásra vizsgálódhat a területen, ennek megfelelően az IAEA Kijev jóváhagyását is megszerezte ehhez.
Az ukrán álláspont Sojgu állításaival kapcsolatban az, hogy valójában maga Oroszország tervezi ilyen fegyver bevetését egy hamis zászlós („false flag”) művelet keretében, célja pedig az, hogy a felelősséget ugyanakkor Kijev viselje.
Az úgy nevezett „piszkos bomba” nem klasszikus értelemben vett nukleáris fegyver,
” nem klasszikus értelemben vett nukleáris fegyver,hanem a radiológiai fegyverek kategóriájába sorolandó. Ezek az eszközök sugárzó anyagok szétszórására alkalmas hagyományos fegyverek, pusztító erejükkel jelentős területeket képesek maradandóan lakhatatlanná tenni.
Elvileg mindkét fél rendelkezhet piszkos bombával
Éppen ezért Rafel Grossi a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség részéről hangsúlyozta, hogy az Ukrajnában elrendelt kutatómisszió is különleges. Normális esetben a nukleáris fegyverek utáni vizsgálódás keretein belül dúsított uránium, plutónium és tórium után kutatnak, radiológiai fegyverek esetében viszont bizonyos izotópokat is, például céziumot és stronciumot is keresnek.
Grossit „felettébb aggasztja”, hogy az orosz-ukrán háborúban egy piszkos bomba bevetéséhez hasonló nukleáris szerencsétlenség következhet be.
”, hogy az orosz-ukrán háborúban egy piszkos bomba bevetéséhez hasonló nukleáris szerencsétlenség következhet be.Hiába érdeke elvileg mindkét hadviselő félnek, hogy a háborús övezetet nukleáris szennyezettségtől mentesen őrizzék meg, Grossi aggodalmai nem alaptalanok. Mint ismeretes, a háború első fázisában a csernobili atomerőmű közelében zajlottak harcok. A Science magazin hasábjain idén márciusban publikált jelentés szerint pedig tisztázatlan körülmények között fosztogatók rabolták ki a Csernobil faluban működő sugárzásmegfigyelő laboratóriumot.
A csernobili fosztogatás következtében piszkos bomba elkészítésére is alkalmas radioaktív izotópok tűntek el a helyszínről.