1749 címmel új online világirodalmi folyóirat indul. Saját meghatározásuk szerint azzal a céllal, hogy „friss, hiánypótló és inspiratív világirodalmi tartalmakkal lássa el a magyar olvasót az ógörög epigrammáktól az orosz rapig, az antikvitástól napjainkig, Londontól az Antarktiszig, keresztül-kasul a szépirodalmi és értelmezői térfélen”. A folyóirat szerkesztővel, Lanczkor Gáborral, Izsó Zitával és Zelei Dáviddal beszélgettünk.
Honnan jött világirodalmi magazinjuk címe, az 1749?
Lanczkor Gábor: Én a magam részéről mindenképpen szerettem volna valami frappáns, nem szokványos címet a lapnak. Amire fölkapja az ember a fejét. Volt egy csomó ötletem, amiket fölírtam egy papírra, ezek egy része
Egy napfényes reggelen hazaérve, miután a nagyobbik lányomat elvittem az iskolába (ez jelenleg a történelmi mélymúltnak tűnik a számomra), még egyszer megnyitottam a szerző Wikipédia-oldalát, és szemembe ötlött ez az évszám, Goethe születései évszáma. Szerencsére a kollégáim is támogatták az ötletet. Amúgy a feleségemnek, aki fuvolás, szintén van egy 1749-olvasata: Johann Sebastian Bach 1750-ben halt meg, addig datálódik a barokk zene nagy korszaka, vagyis 1749 volt az utolsó teljes év, az utolsó év, amit még végigélt Bach.
Lanczkor Gábor József Attila-díjas író, költő, az 1749 főszerkesztője
Az 1749 mögött milyen irodalmi szervezet vagy intézmény áll? Ki támogatja a működését?
Zelei Dávid: A 1749 a Petőfi Irodalmi Ügynökség irodalmi import-exporttal foglalkozó szegmenséhez tartozik, ami többek közt a balatonfüredi Fordítóházat, a magyar irodalom idegen nyelvekre való fordítását, a néhai JAK műfordító tábort, a lipcsei és frankfurti könyvvásáron való magyar jelenlétet, meg a PesText fesztivált tartja a portfóliójában. Aki vet egy pillantást a tanácsadó testületünk névsorára (Adamik Lajos, Bakucz Dóra, Bényei Tamás, Biernaczky Szilárd, Fried István, Karádi Éva, M. Nagy Miklós, Pál Ferenc, Sári B. László, Tótfalusi Ágnes, Salát Gergely), az láthatja,
A műfordításnak Magyarországon régi hagyományai vannak. Az idegen nyelvű költészet fordítása viszont a rendszerváltás óta mintha szélárnyékba került volna. Az érdeklődés csökkent vagy a kiadói célok változtak?
Izsó Zita: Ennek részben financiális okai vannak. Egy verseskötetet sajnos néhány kivételtől eltekintve pár száz példányban lehet csak eladni. Külföldi, tehát a magyar olvasók között kevésbé ismert szerzők könyvei iránt pedig még kevesebben érdeklődnek. Emiatt a kiadók gyakran pályázatokhoz kötik a megjelenést, mivel egyébként veszteséges lenne a könyv kiadása. Ez pedig eléggé behatárolja a lehetőségeket, mert bizonyos országok egyáltalán nem hirdetnek könyvkiadási vagy fordítási támogatásokat – többek között ez lehet az oka annak, hogy például az egyik legjelentősebb kortárs angol költőtől, Ted Hughes-tól sem jelent még meg gyűjteményes kötet, és még sokáig lehetne sorolni a hasonló horderejű elmaradásokat. Egyik célunk, hogy ebből a szempontból is támogassuk a kiadókat és a könyvpiacot: napi frissülésű online irodalmi oldalként szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar olvasók is minél inkább megismerhessék azokat a szerzőket, akiknek később Magyarországon is könyveik jelennek meg, és nem csak a műveiken, hanem például interjúkon és egyéb kísérőanyagokon keresztül is.
Izsó Zita Gérecz Attila-díjas költő, író, az 1749 szerkesztője
A fordítások megjelentetésén túl milyen célkitűzései lesznek még a lapnak? A kortárs magyar irodalmat is népszerűsítenék külföldön?
Zelei Dávid: Ha lehet így fogalmazni, mi leginkább világirodalom-importőrök leszünk, abból viszont szeretnénk a lehető legsokszínűbbek lenni: ez azt jelenti, hogy szépirodalmi fordítások mellett egyszerre közölnénk magazinos anyagokat – cikkeket, interjúkat, toplistákat, recenziókat – és komolyabb értelmező szövegeket – félhosszú és hosszú kritikákat, tanulmányokat, esszéket –, hogy mindenki megtalálhassa közöttük a magának valót.
Az elkészült fordításokból készülnek majd antológiák?
Lanczkor Gábor: Igen, szeretnénk minden évben kiadni egy afféle breviáriumot
Ezek elegyes könyvek lennének, vagyis szakítanánk azzal a gyakorlattal, hogy az efféle kiadványok általában műfajonként kötetekre bontva jelennek meg a magyar könyvpiacon. Egyéb könyveink is lesznek: az elmaradt Könyvfesztiválra jött volna ki az első, egy hispán költészeti antológia Dávid és Zita szerkesztésében. Ennek a megjelenése most őszre tolódott. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Jelenkor Kiadó a társkiadónk.
Zelei Dávid Bodor Béla-díjas irodalomkritikus, az 1749 szerkesztője
A Nagyvilág és a Lettre megszűnése utáni űrt is „kénytelenek lesznek” betölteni valahogy. A régi fordítógárdával is együtt szeretnének dolgozni, vagy inkább a fiatalokra koncentrálnak?
Lanczkor Gábor: Bármiféle űr betöltését igyekszünk inkább lehetőségként fölfogni, mint kényszerként. Tény, hogy a két említett folyóirat megszűnése után
Azonban az, hogy a 1749 online folyóirat lesz, szükségszerű különbségeket is eredményez a Nagyvilág és a Lettre szerkesztői koncepciójához képest. Míg egy nyomtatott lapban általában nem problémás hosszabb szövegek közlése sem, addig online felületen adott esetben magam is megerőltetőnek találom a nagyobb terjedelmű cikkek alapos végigolvasását és végiggondolását. Lesznek persze monstre anyagaink is, de ezeket több részletben tervezzük közreadni. Az pedig, hogy a szerkesztőség negyven alatti irodalmárokból áll, egyáltalán nem jelenti azt, hogy csak a saját generációnkkal kívánunk együtt dolgozni. Hogy csak egy dolgot említsek, a szakmai tanácsadóink között – nevezhetjük ezt aktív szerkesztőbizottságnak is – Karádi Éva, Pál Ferenc és M. Nagy Miklós is ott van az egykori Nagyvilág és Lettre gárdájából.
Mikor élesedik be a lap?
Izsó Zita: Május első felére tervezzük az indulást, de már elkezdtük a folyóirat beharangozását: Facebook-oldalunkon elindult KARAN-TÉKA című videósorozatunk, amelyben járványhelyzetekkel kapcsolatos művekről esik szó: többek között olyan klasszikusokról, mint például A pestis vagy a Szerelem a kolera idején, de meghallgathatják az érdeklődők egy vuhani ápolónő verseit is Salát Gergely fordításában és felolvasásában.
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
Nemcsak rengeteg színésszel és rendezővel dolgozott együtt, de akár videójátékos legendákat is teremtett a hangjával, avagy egy filmes veteránnal interjúztunk a prágai Comic-Conon.
Leginkább úgy ismerhetjük, mint Bobby Ewing, a Dallasból, de az Egyről a kettőre sztárja is volt, sőt ő egy ember az Atlantiszról. Interjú a Comic-Conról.
A Dunaszerdahely a beszámolók szerint „a szezon legemlékezetesebb meccsét” játszotta.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie.
