Nézegesse velünk a nagyenyedi vártemplomot!

2017. augusztus 01. 13:05

Az erdélyi Nagyenyed nem csak a két fűzfáról, hanem vártemplomáról is híres, ami a főtéren áll. Nézze meg velünk!

2017. augusztus 01. 13:05
Szilvay Gergely

A nagyenyedi vártemplom tornya, amely eredetileg a vár őrtornya volt, 1222–1239 között épült. A templomhajó toronyhoz való hozzáépítését 1480-ban fejezték be. Az eredeti templomból csak a szentély és a templom külső falai maradtak meg. 1795-ben feltöltötték a várárkot. 1811-ben épült az orgona.

A templomot a várossal együtt ötször pusztították a történelem viharai: először az 1241–42-es tatárbetörés során, majd a várossal együtt 1599–1600-ban II. Mihály havasalföldi fejedelem erdélyi betörésekor, 1658-ban a törököknek II. Rákóczi György fejedelem elleni büntetőhadjáratakor, 1704. március 16-án, amikor Jean Rabutin osztrák generális parancsára Tige ezredes megtámadta a várost, illetve 1849. január 8-ról 9-re virradó éjszaka, amikor az Erdélyi-érchegység Axente Sever és Simion Prodan vezette román lakossága a katonai védelem nélkül hagyott városra tört.

A templom épületében több építészeti stílus keveredik: román stílű torony, egyszerűsített késő gótikus templomkülső eredetiben megmaradt szentéllyel, valamint egyszerűsített késő barokk, háromhajós templombelső.

A toronynak nyolc emelete van, 61 méter magas. A harangokhoz csigalépcső vezet, melyről gótikus ajtókeretek nyílnak a torony egyes emeleti helyiségei felé.

 

Karczag Ákos és Szabó Tibor Erdély erődített helyeiről szóló könyvében az olvasható: a templomot körülvevő vár 15. századi eredetű, szabálytalan ötszög alakú,falai magas lőréses falak. A tornyokat a kézműves céhek védelmezték, elnevezésüket így ezen foglalkozásokról kapták: Mészáros-, Szabó-, Csizmadia-, Szűcs-, Tímár-, Fazekas-, Kalantos- és Lakatos-torony. 

(Fotók: Szilvay Gergely)

 

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Tehetős Totó
2017. augusztus 01. 19:54
Még a kiegyezés után is találtak a mócvidék sötét szívében pergamen kódexeket, az enyedi könyvtárból amit a 2000 éves kultúrával büszkélkedő nép egyszerű fia fejőszéknek használt... A liberális magyar állam természetesen nem indított egyetlen tömeggyilkos ellen sem jogi eljárást...
Gyéressy Károly
2017. augusztus 01. 14:41
A várfalban van az 1849-ben halomra gyilkolt magyarok emlékműve. Egy képet és egy mondatot megérdemelt volna.
ichneumon
2017. augusztus 01. 14:05
Gergely, jó ez a sorozat, a fotókhoz is gratulálok. Az lenne igazán kafa, ha kinagyítva is meg lehetne őket nézni.
flesh ripper
2017. augusztus 01. 13:37
Ezt elfelejtette megemlíteni: http://24.hu/tudomany/2016/01/08/1849-nagyenyeden-800-magyart-meszaroltak-le/ https://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9lyi_v%C3%A9rengz%C3%A9s_(1848%E2%80%9349) http://erdely.ma/dokumentum.php?id=88232&cim=nepirtas_nagyenyeden
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!