Jogsértőek a Miskolc bizonyos városrészeiben zajló közös hatósági ellenőrzések, amelyek túlnyomórészt roma embereket érintenek – állapította meg az ügyben készült ombudsmani jelentés, amelyet pénteken budapesti sajtótájékoztatón ismertettek.
Miskolcon olyan jogszabályi felhatalmazás nélküli, megfélemlítő hatású, razziaszerű közös hatósági ellenőrzési gyakorlatot alakítottak ki, amely a tisztességes eljáráshoz, a magánszférához és a jogorvoslathoz való jogot, valamint az egyenlő bánásmód követelményét is sérti – ismertette a jelentés megállapításait a vizsgálatot koordináló, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet.
Elmondta, több jogvédő civil szervezet fordult közös beadványaival az ombudsmanhoz, és 2014 márciusában indult meg érdemben a vizsgálat. A beadványokban a Miskolci Önkormányzati Rendészet által koordinált, más hatóságokkal és szervezetekkel közösen folytatott hatósági ellenőrzés gyakorlatát, a helyi lakásrendeletet és ehhez kapcsolódóan a Miskolc környéki települések rendeletmódosításait kifogásolták. Szalayné Sándor Erzsébet közölte: a hatósági ellenőrzések kiterjedtek a lakcím-bejelentési kötelezettség vizsgálatára, az állattartás szabályainak betartására, szemétszállítási és bérleti szerződésre, valamint tulajdonjogot igazoló dokumentumokra. Továbbá ezekhez járultak még köztisztasági, gyámhatósági, közüzemi és szociális ellenőrzések is.
A probléma ott merült fel, hogy az ellenőrzések céljaként az érintett szervek az önkormányzati vagyon védelmét jelölték meg, valamint ezekkel az ellenőrzéseket az alacsony státusú, főként romák által sűrűn lakott, „elgettósdott” utcákban végezték több alkalommal – mondta, megjegyezve azt is, hogy az ellenőrzések során nem egyszer benéztek a hűtőszekrényekbe, valamint a fürdőszobákba is.
A beadványozók a helyi lakásrendelet 2014. május 8-i módosítását is kifogásolták: a rendelet lehetővé tette az alacsony társadalmi státusú, mélyszegénységben élő, többnyire roma lakosok Miskolcon kívülre költöztetését. Ennek kapcsán az ombudsmani hivatal a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal és a Kúria jogi álláspontjával egyetértve jelentésében azt rögzítette: alapjogi szempontból aggályos olyan közösségi együttélési szabályok alkotása, amely beavatkozik a kiszolgáltatott emberek magánszférájába.