A Hosszúlépés a körúton túl az a típusú könyv, amit nagyon nehéz ilyen szűk keretek között bemutatni. A négy fejezet (Kis-Amerika, Táguló világ, Az ostromgyűrű bezárul, Az alkotás bűvöletében) mindegyike megérne ugyanis egy külön ajánlót, és nem csupán a főváros most tárgyalt részeit jól ismerők számára is rengeteg újdonsággal szolgáló építészeti érdekességek miatt. Hanem mert a várostörténeti sétáikkal egy évtizede új és ma is töretlenül népszerű műfajt teremtő szerzőpáros ezúttal számtalan emberi sorsot is csokorba kötött, amitől még személyesebbé válik az olvasókkal való közös barangolása. Koniorczyk Borbála és Merker Dávid a Hosszúlépés könyvsorozat második részében Újpest, Józsefváros, a Hegyvidék és Dél-Pest múlt századi titkairól mesél úgy, hogy bár az ehhez hasonló sok fényképes albumok általában szakaszos olvasásra kínálják magukat, ez esetben nagy a csábítás az egy szuszra való forgatásra. Ez pedig a jó értelemben könnyed, filmszerűen pörgő tálalásnak köszönhető, amely révén „beszélni kezdenek a mára szoborrá merevedett hírességek és elfeledett kisemberek. Az üres terek megtelnek rég nem hallott zsibongással, színesre válik a fekete-fehér mozgókép”. Ami soha nem a tények vagy a valóság elferdítését jelenti: a kötet megírását alapos levéltári kutatás előzte meg, s a hivatkozott idézetek – korabeli újságokból, irodalmi művekből, személyes visszaemlékezésekből stb. – önmagukban is izgalmasak. Az élményszerű keretben felidézett sztorik pedig legalább olyan változatosak, mint amilyen eklektikus volt és maradt ma is Budapest. Az első hazai ultracsoport megszületéséről, az első európai bankrablásról, a Tisza Kálmán téri „pikáns” mozi, a csepeli munkásotthon vagy a Százados úti művésztelep létrejöttéről, látogatóiról és lakóiról ugyanolyan élvezettel olvasunk, mint az ismert személyiségek – Babits Mihály, Jókai Mór, Wigner Jenő, Heltai Jenő, Karády Katalin – egyes városrészekhez vagy konkrét épületekhez kötődő, hol ellentmondásos, hol szeretetteljes viszonyáról. A vidám anekdoták mellett időnként elkomorul az összkép, például a városmajori nyilasház vagy a Gestapo megszállta svábhegyi szállodák legsötétebb napjairól szóló beszámolók kapcsán, de ezek nélkül nem volna kerek – és igaz – a történet.
(Koniorczyk Borbála – Merker Dávid: Hosszúlépés a körúton túl. 21. Század Kiadó, 2022)
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.