Bár a múlt héten befejeződő világbajnokságon a minimális célt elérte a férfi-kézilabdaválogatott, szakmai körökben is kérdéses, mi az oka a csapat szélsőséges teljesítményének. Ezt próbáljuk megfejteni a korábbi világklasszis Kovács Péterrel, a minden idők legjobb magyar eredményét elérő válogatott tagjával.
2023. február 01. 11:39
p
0
0
0
Mentés
Vámos Tamás interjúja a Mandiner hetilapban
Kezdjük egy kis visszatekintéssel: hogyan fogadta a tavalyi, részben magyar rendezésű Európa-bajnokság 15. helyét?
Azért is voltam különösen szomorú, mert nagyobb összegben mertem volna arra fogadni, hogy továbbjutunk a csoportból. Azt mondtuk, az Eb-n a 22 ezer ember úgymond összenyomta a csapatot, a 2023-as világbajnokságon pedig a nagy tét… Ha ez így van, akkor a magyar válogatott ebben az összetételben nem képes komoly feladatra.
Muszáj egyből a jövőt is firtatni, hiszen már a világbajnokság előtt nyilvánosságra került: visszalépünk az Ausztriával és Svájccal közösen tervezett női Eb rendezésétől.
Sajnálatos, hiszen minden hazai rendezésű világesemény nagyon jót tesz a sportágnak – de valahol érthető a lépés. Elsősorban pénzügyi kérdés, azt pedig el kell fogadni, hogy a jelenlegi helyzetben a tetemes többletköltségeket nem tudtuk vállalni. Vannak olyan területek, amelyek most fontosabbak, mint egy újabb Európa-bajnokság megrendezése – még ha hármas szereposztásban történt volna is.
Egy gondolat erejéig még visszatérve a tavalyi Eb-re: Kocsis Máté szövetségi elnök akkor azt nyilatkozta, a számok nem hazudnak, hiszen számos tényezőben, többek között lövőerőben, gyorsaságban, a pontos átadások és a gólpasszok számában, valamint védekezésben jócskán elmaradtunk a kontinens élmezőnyétől. A világbajnokságon látottak alapján vajon mennyit fejlődtünk egy év alatt?
Egyszerű a képlet: akkor három edző készítette fel a csapatot, a stábban Chema Rodríguez a támadásokért, Nagy László szakmai alelnök a védekezésért volt felelős, Gulyás István szövetségi kapitány pedig összefogta a feladatokat. A balul sikerült Európa-bajnokságot követően a stábból két embert eltávolítottak, és megtartották a spanyolt – aki ugyanúgy benne volt az Eb-bukásban. Ráadásul a szövetségi kapitány az év jelentős részét nem is Magyarországon tölti, hiszen a portugál Benfica vezetőedzőjeként is tevékenykedik. Ezek után nincs értelme bármiféle fejlődésről beszélni, az előrelépés okait kutatni. Sőt, hiába az olimpiai kvalifikáció, nyugodt szívvel kijelenthető: inkább visszaestünk…
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.