Jankovics Marcellről mindig a Fehérlófia jut eszembe. Persze eszembe juthatna más is, de valamiért ezzel a rajzfilmjével azonosítom. A 2021-ben elhunyt rajzfilmrendező, író, illusztrátor – a sok egyéb szakmáját inkább nem is sorolom – hatalmas és kimeríthetetlen életművet hagyott maga után. A legtöbben nyilvánvalóan a filmjeiről ismerik, pedig kultúrtörténészként is jelentős munkák fűződnek a nevéhez. Az életében elkészült utolsó rajzfilmes munkája a Toldi című rajzfilmsorozat volt. A sorozatot nem láttam, a nemsokára bemutatandó moziváltozatát viszont igen, s annyit elöljáróban elmondhatok, hogy lenyűgöző élmény volt.
Ezt a filmet Jankovics Marcell már csak társrendezőként jegyezhette. A film eredeti világát még ő álmodta meg, a végső formába öntés viszont Csákovics Lajos érdeme. Ők ketten tehát a Toldi mozifilm rendezői, s ne feledkezzünk meg a Kecskemétfilmről sem, a legendás animációsfilm-stúdióról, melynek rajzolói és egyéb munkatársai ismét kitettek magukért. Az már a film első pillanatiban látszik, hogy a Jankovics-univerzumban járunk, noha a képi világ most nem tűnik olyan radikálisan újszerűnek, mint évtizedekkel ezelőtt. Sokkal inkább a kifinomultság szembetűnő, a képzőművészeti igénnyel és érzékenységgel megálmodott látvány. Itt minden a helyén van, a helyszínek autentikusak, és minden elemükben a 14. századi magyarországi viszonyokat tükrözik, erre az alkotók külön figyelmet fordítottak.
Arany János halhatatlan elbeszélő költeményét talán nem kell bemutatni senkinek, fontos viszont megjegyezni, hogy a filmben szöveghűen hangzik el a mű, ahogy kell, nincs semmi rövidítés vagy tömörítés, tehát semmi butítás és engedmény, ami nagyon jól van így. Kitűnő ötlet volt az alkotók részéről, hogy a gyakran felbukkanó narrátor figurája nem más, mint maga Arany János, pontosabban a szellemalakja. Sodró és elemi erejű képek ragadják magukkal a nézőt, s ez a lendület egészen a stáblista feltűnéséig kitart.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
p
4
0
31
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!