Mi történik a politikai paletta baloldalán mostanság? Mi jellemzi a választáson súlyos vereséget szenvedő pártok erőviszonyait? Helyzetértékelésünk.
Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.
A politika törvényszerűsége, hogy egy voksolás után – főként a vesztes oldalon – átalakulnak az erőviszonyok. Párton belül és a pártok között is. Különösen akkor, ha a vesztes fél akkora pofonba szalad bele, mint a magyar ellenzék az április 3-ai országgyűlési választáson. Fél év telt el azóta, nézzük, hogyan alakult a baloldali pártok helyzete ez idő alatt, és mi várható a jövőben.
A közvélemény-kutatások szerint a legerősebb ellenzéki formáció a Demokratikus Koalíció, az utóbbi hónapokban a biztos szavazók közt 11–17 százalék volt a támogatottsága. A párt hónapok óta marketingkampányt folytatott olyan erős jelszavakkal, mint a „törvénytelen kormány” vagy épp az árnyékkabinet megalakítását beharangozó „készülünk”. Az elmúlt hónapok leglátványosabb ellenzéki akciója, a Magyarországon kuriózumnak számító árnyékkormány elsődleges célja egyértelműen az, hogy az ellenzék vezető erejévé váljon a DK. E cél felé, egyelőre úgy tűnik, jó úton halad, de ez a többi formáció gyengeségének is a következménye. A párt országos hálózata egyelőre nem túl erős, a sikerhez e téren is fejlődniük kell. Erre talán az MSZP-s alapszervezeti tagok tömeges átcsábításával lehet esélyük, a szocialistáktól eddig is szipkáztak el ismert politikusokat.
A párt számára a vezér személye továbbra is egyszerre teher és előny. Gyurcsány Ferenc elutasítottsága rendkívül nagy, ám még ellenfelei is elismerik, hogy erős vezető, jó stratéga és rutinos politikus. Csakúgy, mint a DK ismertebb arcainak legtöbbje, ám ez azt is jelenti, hogy az átlagéletkoruk viszonylag magas, és nem igazán látszik az utánpótlás. A párt ifjúsági mozgalmáról azt sem tudni, létezik-e, és Gyurcsányék fiatalítási kísérletei sem voltak igazán sikeresek. A DK leginkább a protestszavazók és az MSZP kiábrándult választóinak megszerzésére építhet, hiszen nem valószínű, hogy a Momentum főleg fiatalokból álló közönsége vevő lesz rá. Jelenleg erős frakcióval, állami támogatással rendelkezik, van saját sajtója, és újabban mintha nyitna a jobboldali médiumok felé is. Kérdés, hogy hol lehet az üvegplafon.
A legnagyobb veszteséget talán a Jobbik szenvedte el, hiszen bár tízfős frakciója lett, népszerűsége óriásit esett a választás után. Jelenleg a parlamenti küszöb környékén lehetnek, 3 és 5 százalék között mérik őket. Ennek oka egyrészt az, hogy a Gyurcsánnyal való összefogás miatt odalett a párt hitelessége, másrészt pedig az utóbbi évek belháborúi, a pártszakadások azt a látszatot keltik, hogy nemhogy az országot, még saját magukat sem képesek kormányozni. Ez a folyamat Jakab Péter pártelnök megpuccsolásában és dicstelen távozásában csúcsosodott ki, aminek következtében a pártnak szinte nem maradt ismert politikusa. A pártelnök Gyöngyösi Márton az utóbbi években a háttérbe húzódott, és ismertsége egyébként is leginkább olyan negatív dolgokhoz kötődik, mint a zsidó származású képviselők listázásáról tett elszólása.
A Jobbik még mindig jelentős összegből gazdálkodhat, de a háttérszervezetben így is erősen meg kellett húzni a nadrágszíjat. A korábbi médiaportfólió összezsugorodott, nyilvánosságuk nem sok maradt. Ráadásul a párt ideológiai iránya sem egyértelmű, a Gyöngyösi által hangoztatott konzervatív fordulat hitelessége az utóbbi években képviselt politika fényében minimum kérdéses. Amennyiben nem sikerül stabilizálni a szervezetet és az egységesség látszatát kelteni, mikropárttá válhat a Jobbik, sőt akár meg is szűnhet a következő években.
Úgy tűnt, a Momentum parlamenti újoncként megszerzett tíz mandátumával nagyot nyert a választáson. Költségvetési forrásokhoz és nyilvánossághoz jutott, de egyelőre nem úgy tűnik, hogy tudna élni a lehetőségeivel. Népszerűsége a biztos szavazók közt 6-7 százalék. A párt belső feszültséggel küzd, ezt mutatja az is, hogy a korábbi elnököt, Fekete-Győr Andrást leváltották a frakcióvezetői posztról, és a háttérbe szorult. A formáció szempontjából nem szerencsés, hogy legnépszerűbb politikusa, Donáth Anna gyermekáldás miatt épp nem tud jelen lenni a párt életében, bár jelezte, számítani lehet a visszatérésére.
Lehetséges, hogy az új elnök, Gelencsér Ferenc valójában csak a helyet foglalja neki, bár tény, hogy más politikai irányt képviselnek. Ez egyébként a tagságra is jellemző. A következő évek kérdése lesz a Momentum számára, hogy a nyilvánosan képviselt irányultságban mi lesz a meghatározó. A párt számára nem előny az sem, hogy nincs médiája, és az országos hálózata is gyenge. Ifjúsági szervezete, a TizenX szinte megszűnt. Ahhoz, hogy a Momentum legalább középpárttá váljon, a következő években fel kell nőnie, lezárni a belső ellentéteket és egyértelmű programot tenni a választók elé, mert a kormány kritizálása, az O1G-hez hasonló jelszavak ehhez nem lesznek elegendők.
Az MSZP szintén tíz mandátummal rendelkezik, ám sokkal rosszabb helyzetben van, mint a Momentum. Népszerűsége a választás után a parlamenti küszöb alá esett, jelenleg történelmi mélypontot jelentő 1–5 százalékra mérik. A politikusai közül talán csak Ujhelyi István vállalt felelősséget a vereségért, ám ő azóta viharos körülmények közt távozott. A társelnökök közül Tóth Bertalan közölte, hogy nem indul a tisztújításon, de frakcióvezető maradt; elindul viszont Komjáthi Imre, aki eddig főleg a munkások képviselőjeként igyekezett feltüntetni magát. A női ágon Kunhalmi Ágnes címvédésre készül, és ellenfél híján biztosan újra is fogják választani. A szocialisták a Jobbikhoz hasonlóan politikushiánnyal küzdenek: Mesterházy Attilát, Szanyi Tibort és Ujhelyi Istvánt kiszorították, a többi országosan ismert arc Kunhalmi Ágnes, Hiller István, Horváth Csaba és Molnár Zsolt kivételével a DK-hoz igazolt, és Bangóné Borbély Ildikó diplomabotránya, valamint Tóth Csaba ügyei is sokat ártottak a pártnak. Az MSZP-nek egyedül a még mindig több mint száz alapszervezetből álló hálózata jelenthet előnyt, de ha valami csoda nem történik, a megszűnés szélére kerülhet, vagy beolvadhat Gyurcsány Ferenc pártjába.
A két kis párt, a Párbeszéd és az LMP frakciójának mérete nem tükrözi valódi támogatottságukat, hisz mindketten 1 százalék körül állnak. Korábban felvetődött a két formáció újraegyesítése, de úgy tűnik, most nincs napirenden a kérdés. Pedig nem látszik, milyen más esélyük marad a túlélésre, hiszen országos szervezete egyiküknek sincs. A Párbeszédnek legalább akad néhány ismert politikusa, élen Karácsony Gergely főpolgármesterrel, így nyilvánossága is maradt, az LMP viszont mindössze Ungár Pétert tudja felmutatni – akinek viszont anyagi hátterét tekintve nem létkérdés, hogy politizáljon. A Párbeszéd jelezte, önállóan indulna az EP-választáson, ami jelenlegi helyzetében nagy kockázatot jelent.
A mandátumot nem szerző formációk legerősebbike, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt életében nem történt érdemi változás a választás után. Az eredmény ugyan a szavazatarány növekedése ellenére is csalódást keltett, a párt nem omlott össze, sőt érdemben nem veszített támogatottságából, a közvélemény-kutatók 2–5 százalékra mérik a biztos választók körében, ami biztató alapot jelenthet. A párt folytatja addigi munkáját, „passzivistái” helyi akciókat szerveznek, szerepük volt az utóbbi hónapok tüntetéseinek szervezésében, a társelnökök pedig két budapesti önkormányzatban dolgoznak tovább.
A választók legnagyobb része valószínűleg nem hibáztatja a pártot azért, mert nem vált az ellenzéki összefogás részévé, elvégre a Fidesz és a baloldal eredménye közt akkora a különbség, hogy az MKKP voksai érdemben nem módosítottak volna az arányokon. Azzal, hogy a párt önállóan nem jutott be az Országgyűlésbe, nagy összegű költségvetési támogatástól esett el, ám a hitelessége megmaradt, ami pénzben nem, szavazatokban viszont hosszú távon biztosan mérhető. A 2019-es önkormányzati választáson a politika nagyszínpadára lépő formáció számára nagy esélyt jelent az ellenzék mostani veresége, mert az összefogás pártjaiban csalódott szavazók közül sokan átpártolhatnak hozzá, ám ehhez a hitelességen túl konkrét ajánlatot is le kellene tenni a választók elé.
A választáson 1 százaléknyi, közel 60 ezer listás szavazatot gyűjtő Megoldás Mozgalom április óta szinte eltűnt a nyilvánosságból. Nem egyértelmű, hogy Gattyán György pártja csak egyszeri fellángolás, hobbiprojekt volt, vagy a milliárdos hosszabb távon is tervezi a politizálást. A szervezet támogatottsága jelenleg nem ismeretes, ugyanis nem szerepel a közvélemény-kutatók méréseiben. Ugyanez a helyzet Szanyi Tibor pártjával, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalommal, amelyet a választás előtt még 1 százalék körül mértek, azóta viszont eltűnt, nemcsak a felmérésekből, hanem a nyilvánosságból is. A Jobbik bukott elnöke, Jakab Péter jelezte ugyan, hogy pártalapításra készül, az utóbbi időszakban nem igazán hallat magáról, így nem tudni, megvalósulnak-e a hangzatos tervek.
A váratlan előválasztási győzelmével az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjévé váló, országos ismertséget szerző Márki-Zay Péter a választás után egyértelművé tette, politikai ambíciói nem tűntek el, sőt azzal, hogy bejelentette pártalapítási terveit, azt is jelezte, hogy ezeket az ambíciókat nem elégíti ki a hódmezővásárhelyi polgármesteri tisztség. Egyelőre azonban nem tudni, mikor lesz a mozgalomból párt. Jelenleg a felmérésekben sem szerepelnek, így nem tudni, mekkora támogatottságra számíthatnak.
A volt miniszterelnök-jelölt közösségének nagy hátránya, hogy nincs országos hálózata és médiája. A pártszervezéshez pénzre lesz szüksége, parlamenti jelenlét és költségvetési támogatás híján kérdéses, hogy ezt milyen forrásból teremtheti elő. A mikroadományokon kívül szóba jöhetnek még külföldi donorok, de nem tudni, hogy a korábbi támogatók csak Márki-Zay váratlan előválasztási győzelme és az összefogásban való részvétele miatt pénzelték a mozgalmat, vagy továbbra is látnak benne fantáziát. Ráadásul a külföldi kampánypénzek ügyében indult nyomozás Damoklész kardjaként lebeg a fejük felett – és nem feltétlenül büntetőjogi felelősségre vonással fenyeget, hanem a mozgalom hitelességét kérdőjelezheti meg.
Márki-Zayék fő kampányszlogenje a korrupcióellenesség, és még ha sikerül is megőrizniük támogatottságukat, a növeléséhez egyértelműen kevés lesz. Az elvek képviseletéhez nyilvánosság is kell, ahhoz pedig a volt kormányfőjelölt Facebook-oldalánál komolyabb médiára vagy legalább több médiamegjelenésre van szükség. Ebből a szempontból talán hibás döntés volt, hogy Márki-Zay Péter nem vette fel parlamenti mandátumát. Ez a közösség szintén politikushiánnyal küzd, egyetlen ismert arca a hódmezővásárhelyi polgármester, ő viszont a kampányban elkövetett hibái és az egyéniben elszenvedett veresége miatt némileg lejáratódott.
Ennek ellenére pártként ügyes építkezéssel benyomulhatnak az ellenzék drasztikusan visszaesett támogatottsága miatt keletkező űrbe, és elcsábíthatják a többi pártból kiábrándult szavazókat. Kérdés, hogy milyen politikai irányt vesznek – ismeretes, hogy a szűkebb-tágabb közösségben baloldalhoz köthető személyek is vannak, mint az elnökségi tag Magyar György ügyvéd, illetve ott van Hadházy Ákos is. Összegezve tehát, Márki-Zay Péter formációjának sok mindenre szüksége lesz, ha hosszabb távon középpárttá akarja kinőni magát.
„Demokráciavédő” kampánymilliárdok – Kacsoh Dániel és Nagy Gábor írása a Mandiner hetilapban
Nyitóképen: Egy erő van talpon a vidéken – Gyurcsány Ferenc pártja domináns szerepre törekszik az ellenzéki oldalon. Fotó: MTI / Illyés Tibor
Molnár Zsoltot ez az ügy nem aggasztja, az viszont sokkal inkább, hogy szavai szerint egy olyan országban élünk, ahol lehet ilyen típusú karaktergyilkosságokat folytatni.
Magyar Péter egy középkori túltolt vallási jelenség, nem tudsz olyan laudációt bekommentelni, amit a rajongói ne vennének komolyan.
Újabb szerződés Hann Endrééknek és Róna Dánieléknek, de kapott közpénzt a Freeszfe Egyesület is. Karácsony Gergelyék elfogadták a Budapest Brand Nonprofit Zrt. pénzügyi beszámolóját.
Nagy János egy fóti egyesülettel akar újra városvezető lenni, pécelieket is támogatva. A szigetszentmiklósi ellenzéki polgármestert sokan nem értik.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A volt miniszterelnök szerint egyébként a lemondás „nem államférfiúi gesztus”, és Magyar Péterről is megvan a véleménye.
A Dunaszerdahely a beszámolók szerint „a szezon legemlékezetesebb meccsét” játszotta.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie.
