A konzervatívok reakciósok – ez az egyik alaptétele Molnár Attila Károly eszmetörténész új, Ki mit konzerválna című kötetének. Az esszégyűjtemény címadó fejezete azt a klasszikus dilemmát tárgyalja, hogy mit akarnak konzerválni a konzervatívok egy liberális korban. Merthogy az uralkodó elitet és az uralkodó eszméket nem, az biztos. Azaz a kortárs konzervativizmus bizonyosan nem status quo konzervativizmus. A helyzet status quóját ugyanis ma épp a modern, haladár elit kívánja megőrizni, ezért ma nem a konzervativizmus az establishmentideológia, hanem a progresszió. A konzervatívok „nem ellenzik a változást önmagában, és nem védik a status quót általában”. Sőt: Molnár Attila Károly szerint ez már az első konzervatívokra (Burke, De Maistre stb.) is igaz volt. Ha ugyanis megszűnt a természetes rendje, akkor a társadalom nem képes regenerálni magát, tehát segíteni kell neki. Az első konzervatívok pedig nem a status quót akarták őrizni, hanem vissza akartak állítani valamit, ami nemrég megszűnt.
A konzervatív politika nagyon is válogatós abban, hogy mit kíván megőrizni”
Mindez nem tetszik a haladároknak, akik szalonképes konzervatív ellenfelekről álmodoznak. Hogy kik azok? Akik elfogadják a haladást, csak lassítani szeretnének. Ha azonban így lenne, akkor „a konzervatív politikának nem lenne tartalma”. Molnár szerint „a konzervatív politika nagyon is válogatós abban, hogy mit kíván megőrizni”, és nem a változást, csak az ideologikus változást utasítja el.
Édesanya, kalandor és világutazó, aki megálmodta nekünk a világ legvagányabb kisegerét, Ruminit. A sorozat ma már egész univerzummá tágult, alkotóját, Berg Juditot pedig nemcsak számos gyerek- és ifjúsági könyv szerzőjeként ismerjük, október óta ő a Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke is.
Minden síron fotó és évszám, 1987, 1991 vagy akár 1998. Erős férfiak, még életük delelője előtt. Az ukrán hadsereg átlagéletkora papíron 43 év – itt viszont rengeteg a fiatal.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.