Nem könnyű röviden összefoglalni, mennyi változás történt az egyházak életében az elmúlt tizenkét évben. A tények makacs dolgok, a számok magukért beszélnek. A 2010-es kormányváltás után az egyházpolitika gyökeresen megváltozott: elmozdulás látszott a megtűrt helyzetből, együttműködés körvonalazódott a gondolkodásban. Magyarországon harminckét bevett egyház működik, amellyel szoros megállapodás köttetett a hitéleti munkájuk támogatásáról, segítéséről.
Az utóbbi tíz évben több mint 130 magyarországi és külhoni templom épülhetett, valamint több mint 3000 templom újulhatott meg kormányzati támogatásból”
A 2011-ben elfogadott Alaptörvényben a következő olvasható: „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.” Ez azt jelenti, hogy a mindenkori kormány stratégiai partnert lát a bevett egyházakban, hiszen az értékrend, az erkölcsi normák közvetítésén, társadalomformáló hatásukon túl megmutatják hatékonyságukat a közfeladat-ellátó tevékenységükben.
Az elmúlt évtizedből ki kell emelni, hogy a korábbinál többen ajánlották fel az egyházaknak személyi jövedelemadójuk egy százalékát; a nemzeti köznevelési törvény választható módon bevezette az etikaoktatást és az egyházak által szervezett hit- és erkölcstanoktatást; a közbeszerzési törvény módosításával az egyházak számára lehetővé vált egyes beszerzésekre kapott állami támogatás gyorsabb és költséghatékonyabb felhasználása; az állami vagyontörvény és az önkormányzati törvény módosításával lehetővé vált az állami és önkormányzati ingatlan egyházi tulajdonba adása hitéleti célokra.
Az utóbbi tíz évben több mint 130 magyarországi és külhoni templom épülhetett, valamint több mint 3000 templom újulhatott meg kormányzati támogatásból. Ezen túlmenően 337 plébánia, parókia és gyülekezeti közösségi ház épült, és közel 1870 újult meg. Mindezt folytatva a kormány 2021-ben a templomfelújítási program megvalósításáról döntött, amely révén 1800 esetben folytatódhatnak templomokat érintő beruházások, befejeződhetnek a már megkezdett projektek, illetve elindulhatnak újak határon innen és határon túl.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az Európának ártó baloldali többséget?
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Megtiszteltetésnek tartja a XII. kerületi fideszes polgármesterjelölt, hogy Pokorni Zoltán őt találta a legalkalmasabbnak, aki folytathatja a munkáját. Interjúnk!
p
1
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!