Az európai ember időfelfogása nem kizárólagos, a maorik például a múltat nevezik előttünk álló napoknak. Az elmúlt évszázadok birodalmainak bukása után a Nyugatnak ideje több kíváncsisággal fordulnia a világhoz – összegzi Föld körüli útjának tanulságait az ősz halántékú történészlegenda, Norman Davies.
Krakkóban töltött diákévem legnagyobb hatású professzora, a most 82 esztendős Norman Davies utolsó nagy kalandjaként körbeutazta a Földet. Az ihletése szerint magát a „napkorongot követő” zarándoklatból csodás, közel hétszáz oldalas könyv született – mely első látszatra a múltról, a valóságban inkább a jövőről szól.
Szerzőnk, generációja egyik legelismertebb történésze Magyarországon főként az Európa története című munkájáról ismert. Életművének jelentőségét mégsem ez a monumentális alkotás, hanem az a brit és angolszász történetírástól többnyire idegen kíváncsiság és érzékenység adja, amivel a helyi sajátosságok megértése felé fordul. Pályája során Davies legkedvesebb témája ráadásul Lengyelország volt, amelytől 2014-ben állampolgárságot is kapott az ország történetét méltósággal és empátiával feldolgozó munkáiért.
Féléves, többnyire föld- és aszfaltutakon, vasúton és hajón eszközölt világ körüli útjának célja, küldetése sem volt más, mint hogy valamiféle kiegyensúlyozott alternatívát állítson a Jared Diamond vagy éppen Niall Ferguson által képviselt „a Nyugat és a többiek” dichotómiával, az észak-atlanti civilizáción kívüli világ sztereotípiáktól terhes értelmezésével szemben. Davies ehhez képest önmarcangoló lelkülettel idézi Shashi Tharoor indiai politikust, miszerint „nem véletlen, hogy a nap sosem nyugodott le a Brit Birodalom fölött. Még Isten sem bízott bennük a sötétben”. Szerzőnk szerint a korszellem ma sem a megértésnek dolgozik. „Egy olyan világban, ahol az utazás minden szellemi és fizikai erőfeszítés nélkül lehetséges, ahol az emberek csupán a vásárlás kedvéért elutaznak Dubajba, a strandolásért Balira vagy krikettezni Ausztráliába, még a nagy távolságok megtétele is érintetlenül hagyja az előítéleteket.”
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Hány mandátummal lenne elégedett? Melyik frakcióba várja a Fideszt? Ki lenne az ideális EB-elnök? A kormánypárt EP-listavezetőjével beszélgettünk.
A riporter hiába kérdezett rá többször is, nem derült ki, hogy a főpolgármesternek hogy volt ideje könyvet írni.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
A kínai elektromosokra kivetett brutális vám a legrosszabb kampányhúzás, amit csak Biden elkövethetett. Az eredmény senkinek nem lesz jó, az amerikai vállalatoknak és fogyasztóknak a legkevésbé.
A helikopterbalesetben elhunyt Ebrahim Raisi helyére átmenetileg volt alelnöke lép.
