Lakossági szolgáltatásként indult útjára decemberben a Kézai Simon-program, amelynek célja, hogy a családoknál fellelhető régi fotográfiákat a közösségi térbe emelje, s így tegye személyes múltunk mikrotörténelmi vonatkozású darabjait a kollektív emlékezet részévé.
2021. január 06. 15:53
p
0
0
0
Mentés
Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban.
Elfogult vagyok, amikor belépek a Baross utcai Főfotóba – amely nem azonos és nem jogfolytonos az egykori Fővárosi Fotó Vállalattal –, hiszen a kilencvenes évek sűrű éveit a Kisképző, a Tilos az Á, valamint a Vörösmarty mozi Bermudaháromszögében húztam le; pontosan ott, ahol e tavaly megnyitott műintézet kávézót, labort, fotókereskedést és kiállítóteret működtet. A kifogástalan ristretto mellől igazából csak a fotóvegyszerek jellegzetes szaga hiányzik még, amelytől egy magamfajta, az analóg fotográfián szocializálódott alkotó azonnal a laborlámpa Xanaxszal felérő vörös fényében érzi magát. Mindamellett némileg pótolja az élményt az egykori váci Forte gyár homlokzatáról megmentett embléma gigantikus neonváza, amely a fotócikkek fölött kapott helyet. A közel másfél éve megnyitott Főfotó az analóg fotográfia iránt elkötelezett profik és amatőrök kultikus helyévé nőtte ki magát, ám nem kell fényképezőgéppel a nyakunkban témákra vadászni, hiszen szakmán kívüliként is megtalálja itt bárki a számítását – a helynek ugyanis határozottan szerethető atmoszférája van.
A Főfotó létrehozóival, Krasznai Jánossal és Zsigmond Gáborral beszélgettünk a kávézóban a Kézai Simon-programról, amelynek komplett szakmai hátterét biztosítja a két fotós. (A pandémia alatt átmenetileg alapjáraton ketyegő műintézetben a fiatal gyakornokok beszélgetésünk közben is régi családi fotóalbumokat digitalizáltak.) Munkásságuk két emblematikus album nyomán is ismerősen csenghet: Magyarok címen 1994-ben, majd 2014-ben egy-egy reprezentatív portréalbumot jelentettek meg szubjektív, átfogó korképet rajzolva az aktuális Magyarországról művészek, sportolók, tudósok és hétköznapi emberek kreatív attribútumportréin keresztül. Számukra amúgy sem ismeretlen terep az archívumok gondozása: Krasznai például feleségével, Prokopp Dórával az ezredfordulón alapítója és működtetője volt annak a nagy sikerű Filmmúzeum tévécsatornának, amely a rendszerváltozás előtti magyar filmek teljes spektrumából merített.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
p
5
0
32
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!