A globalizáció velünk marad, a nemzetközi koordinációnak azonban továbbra sem ismerjük hatékony formáját. A közösségek önrendelkezésénél a globalista agytröszt, Jeffrey Sachs sem tud jobbat ajánlani.
2020. szeptember 24. 01:15
p
0
0
0
Mentés
Jeffrey Sachs a Columbia Egyetem professzora, a lengyel Szolidaritás mozgalom egykori főtanácsadója, a világ egyik legbefolyásosabb fejlesztéspolitikai mogulja és az ENSZ millenniumi fejlesztési célkitűzéseinek egyik megalkotója. Nem tartozik a bolygó legmerészebb gondolkodói közé – cserébe módszeres és jól strukturált megközelítést kínál a világgazdasági összefüggések megértéséhez. Nyár elején megjelent könyve a globalizáció fogalomkörét övező káoszban tesz rendet.
Sachs szerint „az emberiség mindig globalizáltan létezett”, elsősorban a határokat nem ismerő földrajz és éghajlat, másrészt a törzsek és országok között terjedő technológiák okán, s nem utolsósorban az ötletek és intézmények mintázatszerű felbukkanása miatt. Szerzőnk a globalizáció hét szakaszát különbözteti meg az állattartás korai formáinak kialakulásától a hatékony mezőgazdaság megszületésén és az óceánok meghódításán keresztül az ipari s végül a digitális civilizációig. Minden korszakot annak egy-egy meghatározó momentumával azonosít: a lovak háziasítása például egyszerre kölcsönzött sebességet, szívósságot, erőt és intelligenciát a gazdaság összes területén.
Sachs tőrőlmetszett globalista, de javára szóljon, hogy elismeri a nemzetköziesedés rákfenéit a járványok terjedésétől a pénzügyi válságoknak való kollektív kitettségig. Összességében úgy látja, hogy a globalizáció történetének mind a hét nagy korszakában pozitív volt a mérleg, mert több embernek vált lehetővé a tanulás, valamint a politikai és gazdasági életben való tevékeny részvétel. A koronavírus kapcsán a hazai közbeszédben is megjelentek a globalizmus végét hirdető vágyképek.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
A kínai elektromosokra kivetett brutális vám a legrosszabb kampányhúzás, amit csak Biden elkövethetett. Az eredmény senkinek nem lesz jó, az amerikai vállalatoknak és fogyasztóknak a legkevésbé.