Bod Péter Ákos: Lassan mi leszünk a legszegényebbek
Az Orbán-kormány csak június elejéig tekint előre – hangoztatta a közgazdász.
A gazdasági növekedési lendület folytatódására utal a kiskereskedelmi forgalom várakozásokat meghaladó októberi adata, amely az első a negyedik negyedévi jelzőszámok közül. A lakossági fogyasztást a reálkeresetek töretlen emelkedése táplálja – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait kommentálva. Az euróövezetben nem okozott meglepetést, ott csökkent a kiskereskedelmi forgalom.
A KSH jelentése szerint októberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma 6,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.
A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,8 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított forgalom éves összehasonlításban az előző havi 8,5 százalékot követően. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,4 százalékosra gyorsult a forgalom növekedése. Az üzemanyag vásárlások 5,4 százalékkal emelkedtek, a szeptemberi 6,1 százaléknál valamivel lassabban.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy
ami erős támasz maradhat GDP növekedési ütemének fenntartásához is. Idén a bérek kétszámjegyű növekedése miatt a reálbérek növekedése meghaladhatja a 7 százalékot, így folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése. Ennek mértéke idén 5,9 százalékra, jövőre 4,3 százalékra lassulhat a tavalyi 6,7 százalékról. A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője leszögezte: a kiskereskedelmi forgalom várakozásokat felülmúló növekedése továbbra is egyértelműen a nem élelmiszer-kiskereskedelemhez köthető. A háztartások kihasználják a kedvező anyagi helyzetüket, és nem látszik a tartalékolás sem a november végi akciók előtt, amely a novemberi kiskereskedelmi forgalmat vélhetően tovább erősíti majd. Az ING Bank vezető elemzőjét nem lepte meg, hogy az üzemanyag eladások visszafogottabban alakultak, ami összhangban van az árak emelkedésével.
Virovácz Péter várakozása szerint a jó teljesítmény az év hátralévő részében is fennmarad, így az idei év egészét tekintve valamivel 6 százalék feletti átlagos növekedéssel számol a kiskereskedelmi forgalomban.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője a kiskereskedelmi forgalom stabil bővülését továbbra is az inflációt jelentősen meghaladó béremelkedéssel magyarázta. Az októberi adatból az is látszik, hogy a fogyasztás a negyedik negyedévben is a gazdasági növekedés fő húzóereje lehet, amely így ismét meghaladhatja a 4 százalékot.
A kiskereskedelmi forgalom növekedését 2020-ban nagyban befolyásolja majd, hogy hogyan alakul a bérek emelkedése. Bár a magyar munkaerőpiacot továbbra is a munkaerőhiány jellemzi, de a gyenge külső kereslet a cégeket óvatosságra intheti, azonban a bérnövekedés még így is dinamikus maradhat. A kiskereskedelmi forgalmon belül továbbra is látszik az internetes kereskedelem előretörése, ami az értékesítési módok átalakulását jelenti – fűzte hozzá.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a várakozásainak megfelelő adatokat értékelve elmondta:
ezek iránt ugyanis folyamatosan erős a kereslet. A lakossági fogyasztás megugrása pedig a fizetések emelkedésével és a foglalkoztatottság javulásával magyarázható.
A K&H elemzője hozzátette: az év első tíz hónapjában a kiskereskedelmi forgalom 5,9 százalékos bővülést produkált, így az év egészében 6 százalék közeli többlet várható.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az októberi kiskereskedelmi adatok
az utolsó negyedév gazdasági teljesítményéhez továbbra is számottevő mértékben hozzájárulhat a belső fogyasztás. A magas foglalkoztatottság, a bérfelzárkózás folytatódása, a fogyasztói bizalmat mérő indikátorok magas szintje és az élénk banki hitelezés fontos támogatója maradhat a fogyasztás bővülésének, ellensúlyozva a globális lassulásból fakadó esetleges növekedési kockázatokat.
Nyeste Orsolya várakozása szerint az idén 4,9 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, és a növekedés 2020-ban 3,5 százalékra lassulhat. A jövő évi növekedési kilátásokat illetően éppen a belső fogyasztás esetlegesen vártnál nagyobb bővülése jelenthet felfelé mutató kockázatot.
(MTI)